| Üzenőfal |
|
| Top posting users this month | |
| | | Liny kisasszony és Jon M. játéka |  |
| | Szerző | Üzenet |
|---|
About...Jonnahn Marquez
Vámpírvadász
Faj: :
Mágusvadász
Nem: :  Aktivitás-pontok: :
64
Valódi kor: :
39
Foglalkozás: :
biológus, tengerkutató
Hozzászólások száma: :
32
Regisztráció: :
2012. May. 08.
 | | Tárgy: Liny kisasszony és Jon M. játéka Szer. Május 16, 2012 5:39 pm | |
|
A legtöbb munkám során eddig olyan rossz klímájú, komor, fehér és zöld, mindenhol üveges és redőnyözött kutatólaborokban dolgoztam, amit valljuk be, előbb vagy utóbb mindenki könnyen megun. És nekem nem is telt soká. Valami ilyesmi okból jöttem el aztán Franciaországból is, de szerencsére most nagyon kellemes helyen dolgozhatok. Az csak egy dolog, hogy hétből három napot kötelességem a tengerparton, a tengeren vagy a tengerben tölteni. Azon kívül, hogy imádom az új munkahelyemet, nagyon kedves számomra az egész város, ahol sikerült letelepednem. Végre nem iskolákba hívnak ki labort portalanítani. Komolyan vesznek, a tudománynak szentelhetem szakértelmemet. És van három szabadnapom is, ami szintén nagyon kellemes. Ez a mai pedig konkrétan az első Rionéban tölthető szabadnapom.
Tény, hogy nem a város belsejébe vezet az első utam. Reggel épp csak megmosdom és felöltözök. A hűtőm viszont elég üres, úgyhogy sétám során kénytelen-kelletlen jobban teszem, ha beugrom valahová. Ám Olaszországban különös a nyitvatartás.
Tízig semmi. Halálos csend van. Hol találjon az ember fia ilyenkor reggelit? Lépteim sült burgonya illatának irányába visznek. Hamburgeraroma csapja meg orromat, egyenesen tobzódom már. Úgy tűnik, McDonald's a világ legkisebb városában is nyilvánvalóan létezik, hiszen esetünkben egy valóban nem túl nagy városról van szó, és a nagy, sárga M-betű mégis előttem világít. Nem is habozhatok, a reggeli fontos akkor is, ha jobb szeretem az egészségesebb ételeket.
Besétálok az épületbe, köszönök. Nincs bajom az olasz nyelvvel: szép, dallamos beszéd, és én elég ügyesen művelem. Jobb híján salátát és sült burgonyát rendelek magamnak – állathúst nem igazán eszem. Talán bajban leszek, látva, ahogyan a körülöttem lakók felfalják a tengert, amit annyira imádok. Minden esetre leülök, és igyekszem a halételek hatalmas, színes táblájának háttal kerülni, majd hozzálátok a reggelimhez. Közben az ablakon leskelődöm kifelé félig már fitten, félig még álmoskásan egy kicsit. Mintha ismerős szőke tincsek villannának szemembe, de hirtelen eszembe sem jut, ki van szőke ismerősöm, így csak hümmögök halkan, s lassacskán eszem tovább. Hogyan lehetne ismerősöm Olaszországban? Hiszen csak most jöttem ide.
|
| | | | About...Caroline Moore
Halandó
Nem: :  Aktivitás-pontok: :
58
Foglalkozás: :
könyveket ír
Hozzászólások száma: :
29
Regisztráció: :
2012. May. 09.
| | Tárgy: Re: Liny kisasszony és Jon M. játéka Szer. Május 16, 2012 6:16 pm | |
| /Reggel szinte kipattanok az ágyból. Egy újabb csodálatos nap. Imádok itt lenni! Elhúzom a sötétítő függönyöket és már is érzem bőrömön a nap melegét. Imádok itt lenni. Elszaladok zuhanyozni meg fogat mosni, megfésülködök és felkapom kedven ruhámat meg egy hozzá illő cipellőt. Felveszem a napszemüveget és szinte futva indulok ki az utcára. Majdnem az egész utcát ismerem már névről. Minden házban tudom, ki lakik, így mindenkinek nagyot köszönök és vidáman mosolygok mindenkire. Akik ugyan így tesznek. Per pillanat nincs semmi dolgom így egy jó fagyi reményébe sétálok a szűk kis utcákon. Persze ilyenkor még minden zárva van. Bosszúsan toppantok egyet, amikor meglátom kedvenc fagyizóm lehúzott redőnyeit. Kicsit elszontyolodva veszem utamat az amerikai negyed felé. A nagy sárga M betűt keresem, talán ott van fagyi, bár nem olyan finom, mint a házi készítésű olasz fagyi, de megteszi. Meglelem a sárga M-et. Elhaladok a hatalmas üvegablak előtt. Valaki ismerőst keresek tekintetemmel és hirtelen megpillantok egy férfit./
+ Nem ez nem lehet Jon… Franciaországban van. Hátha ő az.
/Benyitok a McDonald's-ba. A kiszolgáló lány vigyorogva int oda nekem. Visszaintegetek és a salátát majszoló Jon felé indulok./
+ És ha még sem ő az? Akkor elsüllyedek.
/Lassan közelítek felé, amikor már odaérek, hozzá még jobban elvigyorodom. Ez Jon biztosan. Megölelném, de annyira jóban még talán nem voltunk./
- Szia Jon! Rég találkoztunk.
/Nagyon örülök, hogy újra látom. Nagyon megkedveltem Franciaországban és féltem, hogy többé nem találkozunk. Viszont a sors kedves volt és úgy intézte, hogy itt összefussunk megint. Nem mintha hinnék abban, hogy a sorson minden, de most hálás vagyok neki. Hisz kicsi az esély, hogy pont egy olasz kisvárosban találkozunk ismét, hogy pont ugyanarra a helyre kerültünk./
- Mi járatban erre felé?? Mikor érkeztél??
/Zúdítom rá a kérdéseket egyből. Lehet illetlenség, de lehuppanok a székre vele szembe és várom válaszait./ |
| | | | About...Jonnahn Marquez
Vámpírvadász
Faj: :
Mágusvadász
Nem: : Aktivitás-pontok: :
64
Valódi kor: :
39
Foglalkozás: :
biológus, tengerkutató
Hozzászólások száma: :
32
Regisztráció: :
2012. May. 08.
| | Tárgy: Re: Liny kisasszony és Jon M. játéka Pént. Május 25, 2012 1:12 pm | |
|
A megérzések nem csalnak. Vagy csak azért vagyok ekkora mázlista, mert jobb híján engem másoktól eltérően vadásznak szánt a sors? Ezt nem tisztem persze eldönteni. De tény, hogy nagy meglepetésemre szolgál, mikor az ifjú Liny huppan le hozzám nagy sebbel-lobbal, fülig érő szájjal az asztalomhoz. Bár a zavar és megrökönyödés egy röpke percig úrrá lesz rajtam, azért hamar kapcsolok, és valami visszafogottabb mosollyal biccentek felé. Annyi időm van, míg lenyelem a salátámat, hogy örömteli meglepetésemet normális szavakba öntsem.
- Rég láttalak. Micsoda meglepetés. Liny, jól emlékszem? Hogy kerültél Olaszországba, és pont ide Rionéba te is?
Mivel ő már feltette a maga kérdéseit, most illendő előbb válaszolnom. Úgyhogy csak gyorsan nyelek egyet, és már bele is kezdek, hogy tömören én is elsoroljam a dolgaimat, mintha csak egy régen látott barát ült volna le az asztalomhoz, hisz mondhatjuk, hogy ez így is van.
- Igazából én csak egy jobb munkahelyet kerestem, és a tenger mellett csakis édenkerti lehet egy tengerbiológus élete, nem? Úgyhogy itt vagyok. Már fél hónapja csak dolgozom, mióta berendezkedtem, ez az első szabadnapom. Te sem régóta vagy itt, ugye? Hiszen egész kicsi ez a város, már összefuthattunk volna máskor is.
Míg várom, minderre mit reagál, már nyúlnék a salátámhoz újra, hogy egyek tovább, mert nem ehhez az életmódhoz vagyok szokva, amit az olaszok diktáltak nekem azzal, hogy fél tizenegyig sehol nem szerezhető be valamire való normális reggeli. Szóval jobb híján most kéne nekiállnom enni gőzerővel, de az illem sem utolsó. Kissé talán szétszórtan, de még idejében eszembe jut, mit kéne tennem.
- Éhes vagy? Vagy szomjas? Meghívhatlak valamire? Esetleg egy fagyit kérnél? Nagyon meleg ez a nap, és én még a múltkorról lógok neked a forró csoki után.
Csak remélem, hogy igent mond, szívesen folytatnám vele a múltkori beszélgetést is, de akár újat is kezdhetünk, nekem lenne kedvem vele tölteni megint némi időt. Nem tudom, hogy legutóbb benne milyen gondolatok ébredtek irántam, de én minden esetre nagyon kedves lánynak tartom őt, és alkalomadtán ezt majd nyilván szóvá is teszem, de nyilván nem ez lesz az első a "hogy vagy?" után.
|
| | | | About...Caroline Moore
Halandó
Nem: : Aktivitás-pontok: :
58
Foglalkozás: :
könyveket ír
Hozzászólások száma: :
29
Regisztráció: :
2012. May. 09.
| | Tárgy: Re: Liny kisasszony és Jon M. játéka Kedd Május 29, 2012 7:46 pm | |
| *elnézést a késésért és a rövidke reagért :/  /Agyamba villan a dolog hogy talán nem lát szívesen. A rémület arcvonásaimra is kikerül egy pillanatra./
- Esetleg zavarok?
/Beharapom alsó ajkamat és félve pillantok a férfi arcára, akit láthatólag ebéd… vagy reggeli közben zavartam meg. Az asztal alatt malmozni kezdek. Ez az új rossz szokásom. Mosolyogva válaszolok neki./
- Hát a sors rángatott ide. Pontosabban az írhatnék. Úgy, mint Franciaországban itt is találtam dolgokat, amiről lehetne írni.
/Egy pillanatra elkomorul arcom… hova is tettem én a kéziratot? Mindegy most nem fontos majd otthon megkeresem… Minek? Inkább maradjon, csak ott ahol van. Nem merek belegondolni azokba a szép napokba, mert akkor tuti elsírom magamat. Na, jó vissza a jelenbe./
- Akkor itt igazán jó lehet a munka. Biztos sok érdekes dolog van erre. Akkor gondolom, most kiélvezed a napot.
/Bólintok egyet. Bár én minden nap néztem az embereket az utcán járva, de nem láttam őt… sőt ismerőst sem./
Igen én is csak kb. másfél hónapja vagyok itt. Bár ez alatt rengeteg minden történt.
/Rátámaszkodok az asztala. Nem akarok idegesítő lenni, de be kell, valljam, kíváncsiságom nem engedi, hogy ne kérdezzek a tengerről./
- Mesélj, kérlek milyen a "tengerben dolgozni".
/Remélem, nem veszi tolakodásnak vagy idegesítőnek a kíváncsiskodásomat./
- Köszönöm… nem kérek semmit.
/Elgondolkozok egy kicsit. Miért is jöttem?/
- De egy fagyit még is elfogadok köszönöm! Te merre felé laksz? Vagyis melyik utcácskában??
/Tényleg érdekes, hogy még nem futottunk össze, de hát ilyen a sors. Már megint a sorsot emlegetem. Valaki lőjön le, hogy unalmas vagyok!/
- Esetleg van kedved sétálni egyet? Persze csak miután megreggeliztél.
/Vágok hozzá egy újabb kérdést. Félve attól, hogy észreveszi, fürkészem arcának minden rezdülését. Szép emléket hagyott bennem az első találkozó, bár nem hittem, hogy valaha találkozni fogok vele./
- Jártál már a tengerparton?
/Ez egy igazi szőke kérdés volt, amit pont egy tengerbiológusnak kell feltennem./
- Úgy értem pihenés gyanánt meg kis fürdés a tengerben?
/Zavartan kinézek az utcára./
+Hülye, Hülye, Hülye!!! |
| | | | About...Jonnahn Marquez
Vámpírvadász
Faj: :
Mágusvadász
Nem: : Aktivitás-pontok: :
64
Valódi kor: :
39
Foglalkozás: :
biológus, tengerkutató
Hozzászólások száma: :
32
Regisztráció: :
2012. May. 08.
| | Tárgy: Re: Liny kisasszony és Jon M. játéka Vas. Jún. 10, 2012 10:49 am | |
|
Csak megvonom a vállamat, és hallgatom, ahogy beszél. Mire minden kérdésemre válaszol, nekem meg már el is fogy a reggelim, hiszen itt ülök már egy ideje és eszem, és azért a végtelenségig nem tart ki egy saláta sem. Mosolytalan arccal fürkészem, nem is tudom, olyan különös érzet kap el. A legutóbbi beszélgetésünk során megkedveltem, leszűrtem róla egyet s mást, de azóta én is változtam, lehet, hogy vele is történtek olyan dolgok, amik változtattak rajta többet vagy kevesebbet. Hiszen azt mondják, az állandóság az állandó változásban rejlik. Nem tudom, két perc alatt ez nem megítélhető.
Minden esetre zavara egyértelműen tükröződik az arcán. A tálcámat kicsit arrébb tolom magam elől, megtörlöm a szám, bár nem hinném, hogy maszatos. Nem öt éves vagyok már, csak tudok enni rendesen. Közben hallgatom kérdéseit, a reggelire kenem, hogy némelyik esetleg elmegy a fülem mellett. A lakáscímemet még én sem tudom, úgyhogy arra csak nagyon halványka választ tudok adni.
- Egy tömbházban lakom, még magam se tudom a címet fejből - mondom lassan, ujjaimat elölről beletúrom a kelleténél időhiány miatt kicsit talán hosszabb hajamba.
- A tenger egy élmény. Egyszer merülj alá, és meglátod, milyen - vonok vállat, erre nem igazán tudok más választ adni. Aztán kelletlenül elmosolyodom, mikor megkérdezi az első hallásra elég mókásan hangzó kérdést. - Persze, sok időt töltök a parton. Akár esténként, munka után, vagy hajnalban is, ha éjszakára kapok merüléses feladatot.
Próbálom nem untatni, bár úgy tűnik, érdeklődő a téma iránt. Egyébként is nyitott lánynak tűnik, bár ennyi idő alatt persze még nem ismerhetem. Közben a fagyit is intézem, türelemre intve ujjammal felállok, elviszem a tálcát a szemeteshez, leteszem, majd a pénztárhoz sétálok és veszek két fagyit. Addig elgondolkodom rajta, még mivel akarom tölteni a napomat. Rám férne némi pihenés, úgyhogy talán nagyon sok időt nem fogok most a lánnyal tölteni.
- Tessék a fagyi. És akár indulhatunk is arra a sétára - bólintok egyet, és ezzel talán a leglényegesebb dolgok mindegyikét megválaszoltam. Tény, hogy nagyon fontos ismerősökkel, mondhatni barátokkal körülvennie magát az embernek, de sajnálatos módon nekem erre a munka miatt nincs sok időm, és persze ráadásul vadász is vagyok, az ezzel járó titkos és veszélyes tevékenységek még inkább elvesznek az időmből. Végső soron csak az a csoda, hogy még eddig nem ájultam el a fáradtságtól. Most elindulok az ajtóhoz, és kinyitom a lánynak, majd én is kilépek utána.
- Merre mennél? - kérdem, és karommal, amelyiknek ujjaival nem épp fagyit tartok, körbemutatok.
|
| | | | About...Caroline Moore
Halandó
Nem: : Aktivitás-pontok: :
58
Foglalkozás: :
könyveket ír
Hozzászólások száma: :
29
Regisztráció: :
2012. May. 09.
| | Tárgy: Re: Liny kisasszony és Jon M. játéka Hétf. Jún. 25, 2012 6:01 am | |
| Elmosolyodom amikor mondja hogy mégy nem tudja a címét. Ismerős az érzés. Táskámba van rejtve egy kis cetli azon a pontos cím. Kizárólag vészhelyzet esetére. Az első hetekben elég sok vészhelyzet alakult amikor álltam a város másik végén és fogalmam nem volt merre tovább. Aztán a harmadik eset után gyorsan feljegyeztem a címet és behajítottam a táskámba. Na de mindegy. Én sem ismerem még annyira a környéket így sejtésem sincs merre lehet az a tömbház. Bólintok szavaira.
- Rendben, bár az... majd. Félek a vízben, csak oda merek bemenni ahol még leér a lábam.
/Közlöm ezt egy Tengerbiológussal. Kicsit elpirulok./
- Biztosan gyönyörű a tenger még éjjel is.
/Elképzelem milyen lehet alámerülni a fekete vízbe. De az első gondolatom csak az, hogy rémisztő és soha ki nem próbálnám. Pedig le kéne győznöm a fóbiát. Legalább ezt. Figyelem ahogy felkel a székről és a pénztárhoz sétál. Lehet hülyeséget mondok, de megnyugtató személyisége van. Kedves és jó vele beszélgetni. Bár nem tudok róla sokat. Hisz csak másodszorra találkoztunk. Kb. annyit tudok róla, hogy Jonnak hívják, tengerbiológus és... és pont. De talán nem is kell tudnom többet. Én nem kérdezgetem mert semmi közöm hozzá. Ha akarja elmesél pár dolgot. Franciaországi találkozásunkkor megjegyeztem azt, hogy ő is hitt a vámpírokban. És nem fanatikusan, hanem természetes dolognak vette. Persze amit én leszűrtem belőle az ez volt. Már két bolondot cipel hátán a föld. Egy jó dolog. Persze ott van az a kisfiú is. Szegénykémről azóta sincs hír. Nem a vámpírtémát nem szabad feldobnom újra. Nem tudok róluk semmit. Csak pár dolgot de az... az semmi. Közben megérkezik Jon a fagyival./
- Nagyon köszönöm!
/Óvatosan elveszem tőle és bele kóstolok. Hát igen, Olaszországban még a mekiben is finom a fagyi./
- Rendben!
/Kilépek az ajtón és az utcán bevárom Jont. Fáradtak a szemei, talán nem kéne erőltetnem ezt a sétát./
- Hát... nem tudom. Óváros felé is mehetünk vagy csak a városban kószálunk. De remélem nem gond, hogy elrángatlak.
/Rá mosolygok. Körbenézek az utcán ami kezd megtöltődni élettel. A lakók felébredtek a nők és férfiak munkába sietnek a gyerekek az utcán játszanak. A nagyobbak meg iskolába mennek. Cseverésznek sutyorognak, ahogy elhaladunk mellettük. Olyan mintha a szűk kis utca duruzsolna. Két kislány kiabálva elrongyol mellettünk. Nem értem mit mondanak, de látszólag nagyon vidámak. Aztán a kiabálásból kihallatszik egy név, egy fiú név. ÉS az, hogy megkerült. Egy pillanatra megáll a szívem, de úgy teszek mintha nem is hallottam volna. Biztosan nem ő az és amúgy sem akarom ezzel Jont nyaggatni./
- Neked van ötleted merre menjünk?? |
| | | | About...Jonnahn Marquez
Vámpírvadász
Faj: :
Mágusvadász
Nem: : Aktivitás-pontok: :
64
Valódi kor: :
39
Foglalkozás: :
biológus, tengerkutató
Hozzászólások száma: :
32
Regisztráció: :
2012. May. 08.
| | Tárgy: Re: Liny kisasszony és Jon M. játéka Csüt. Aug. 02, 2012 6:25 am | |
|
A lány - Caroline - mosolya ugyanolyan vidám, mint amilyenre Franciaországból emlékeztem, és ez bizony azt is jelenti egyúttal, hogy maga a lány ugyanúgy hatással van rám. Én is megmosolygom a dolgot, elgondolkodom rajta, mennyivel jobban áll Liny-nek az olasz éra, mennyivel inkább napsütötte, kedves, derűs és boldog ez az ország és ez a vidék, és mennyivel jobban is érezhetjük magunkat itt a tenger mellett. De most nem teszem fel a kérdést, melyik tetszik neki jobban, egyébként is más a téma, a víz, az én imádott, gyönyörű tengerem, és ezt nem fogom csak úgy elterelni, helyette kíváncsian pillantok Caroline arcára, ahogy azt mondja, fél.
- Szívesen megtanítanálak rá, hogyan érezd jól magad a vízben. Úszni tudsz egyébként? Vagy azt sem? - kérdezem valami olyan mániákus hangon, ami csak egy búvárnak adathat meg, és szinte epedve várom a válaszát, hátha igen lesz. Engem sosem zavart a világ körülöttem, ruhában is szívesen mennék úszni, ha gondolja, akár most rögtön is nekikezdhetünk. Ez persze rajta múlik. Csak rajta.
Magam is enni kezdem a fagyimat, miközben így tesz Caroline is. Odapillantok rá egyszer-kétszer, követem tekintetemmel finom alakját, mint vadásznak ez a dolgom is egyúttal, nem csak valami ostoba hobbi sajnos. Bár fáradt vagyok, koncentrációmmal semmi gond, egyre derültebben lépdelek Liny mellett, mosolya életben tart, holott normál esetben már lehet, hogy be is aludtam volna.
- Van kedved kimenni a tengerhez? - vetem fel az ötletet, hátha. Ahhoz végül is sosem elég álmos az ember gyereke, hogy kicsit meglóbálja a lábát a vízben, jobb esetben még ússzon is. - Tény, hogy éjszaka gyönyörű a tenger, de mégis nappal, a csillogó, forraló napfényben az igazi, és szerintem megnézhetnénk magunknak, hátha megjön a kedvünk némi pancsoláshoz is.
Rég nem vagyok már gyerek, ez igaz, de a tengervíz iránti mániámat sosem növöm ki, és valahol titkon remélem, hogy Liny is hasonlóképp látja majd, ha egyszer megpróbálkozik a tengervíz - bármily hülyén hangzik - élvezetével, és velem.
|
| | | | About...Ajánlott tartalom
| | Tárgy: Re: Liny kisasszony és Jon M. játéka | |
| |
| | | | | | Liny kisasszony és Jon M. játéka | |
|
| | Engedélyek ebben a fórumban: | Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
| |
| |
| | Ki van itt? | Jelenleg 3 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 3 vendég Nincs A legtöbb felhasználó ( 22 fő) Hétf. Jan. 11, 2021 1:51 pm-kor volt itt. |
| Legutóbbi témák | » Innocent & GuiltyVas. Feb. 08, 2015 7:29 pm by Jonah Keith Merlo» Kyra & Nolan ~ Először a kilátónálSzomb. Szept. 20, 2014 7:16 pm by Kyraih Lanisee» Jonah & Elin - GyermekbőrbenKedd Május 06, 2014 9:32 am by Elin F. Norberg» Útban hazafele /otthon Jon&CarolVas. Május 04, 2014 1:40 pm by Caroline Moore» Lyssa, Milan: kastélypark, kerti tóSzer. Ápr. 09, 2014 7:39 pm by Alyssa M. Ricci» Jonah Keith MerloKedd Márc. 04, 2014 7:49 pm by Jonah Keith Merlo» Midnight TalesPént. Feb. 28, 2014 2:50 pm by Nicolaios d'Arvada» Lyssa & Kyra a tengerparti pálmasor alattVas. Feb. 16, 2014 7:47 pm by Alyssa M. Ricci» Wilbers és DuncanPént. Feb. 14, 2014 8:56 pm by Calla B. Duncan» Ky-tól - Jacknek - ha akarjaCsüt. Feb. 13, 2014 6:13 pm by Jack D. Netenly |
|
