Üzenőfal

Soraya & Dan, Homoköböl

Ugrás a következő oldalra : 1, 2

Szerző

Üzenet

About...
Jordan Giorgio Barx

Vízilény

Aktivitás-pontok: :
77

Hozzászólások száma: :
48

Regisztráció: :
2012. May. 08.

Tárgy: Soraya & Dan, Homoköböl Kedd Ápr. 02, 2013 7:11 pm

to: Soraya Igazából nem lakom olyan messze az Állatkerttől. Le akartam zuhanyozni, ruhát cserélni, meginni egy pohár narancslét nagy nyugalomban, enni pár falatot. Nem tudom, ez a megenyhülés minek köszönhető, talán annak, hogy már nincs folt a nadrágomon, de egész megjön a kedvem az estéhez, mialatt felkészülök rá fizikailag. Nem is tudom, elvégre nem csúnya ez a lány, és kedves is, bár nem tudom, mennyi a közöst témánk. Annyi biztos, hogy megígértem neki, hogy körbe fogunk nézni, és én egy eléggé szavatartó alak vagyok. Egy normál világoskék inget veszek fel, a felső és legalsó gomb kigombolva marad, rá egy sálat meg egy nem túl vastag kabátot. Sötét farmert, sétálásra alkalmas cipőt, és úgy indulok el hamarosan a találkozóhelyre, ahol remélem, hogy nem kell sokat várnom, bár a nőknél ezt nem lehet biztosan megmondani előre soha sem. Az öböl már szinte félsötétben fogad, ez nem a legjobb egy narfnak, de a naplemente gyönyörű, és még ilyen hűvöskés időben is érdemes megnézni. A víz narancsban fürdő ezüstös fodraiban a legjobb gyönyörködni, és elhatározom, hogy ide fogom elhozni, ha mégis találok majd magamnak egy lányt, akivel randizni szándékozom. Egyelőre azonban Sorát keresve nézek körbe a parton, és mivel még nem látom sehol, leülök egy füvesebb padkára, és nézem az engem éltető erők nyugvását az éjszaka kezdetén.

About...
Soraya Hayes

Sárkány

Nem: :

Aktivitás-pontok: :
97

Valódi kor: :
35

Kapcsolatok: :

> Jordan Giorgio Barx <

Rionei lakhely: :
Tengerpart / Via Servita 3.

Foglalkozás: :
°°Modell

Emlékek: :

Semmire nem emlékszem, csak keresem az elveszett múltat és az emlékeimet.

Hozzászólások száma: :
62

Regisztráció: :
2013. Feb. 05.

Megjegyzések: :

Aya

"I don't know whether to worship at your feet or spank the living sh*t out of you" - Fifty Shades Darker

Tárgy: Re: Soraya & Dan, Homoköböl Pént. Ápr. 05, 2013 11:20 am

to: Jordan Lassan semmit nem értek. Szinte egész nap el voltam zárva, magányosan ücsörögtem a sötétben. Nem mondott semmit Aya, hogy mit tesz, mit akar tenni, de még csak azt sem, hogy miért is engedett elő a homoköböl közelében. Mit akar? Mik a tervei ezzel? Utálom! Gyűlölöm őt! Elkap a düh és kezem ökölbe szorul a gondolatra. Ha megint csak engem akar megalázni, abból nem eszik. Nem ám. Leveszem a cipőmet és beleteszem a zoknit, majd kézbe kapom és elindulok előre. Érzem a homokot a talpam alatt. Még mindig meleg a naptól, habár kezd esteledni. Tudom már mit fogok csinálni. Megnézem a naplementét, ha nem jövök rá, hogy mit is keresek itt egyáltalán. Csak bóklászok a parton és már tényleg nem tudom mit akarok. Egyedül érzem magam, magányosnak és ez a rengeteg ember, akik társaságban szórakoznak még inkább ezt az érzetet keltik bennem. Kellene valaki, aki elvisel engem olyannak, amilyen vagyok. SorAyának. Ketten vagyunk és senki sem ért meg minket. Érzem a szellőt a lábamon a rövid sortom miatt. Felül csak egy fehér bikinit viselek és egy lazább toppot. Hajam szabadon hullik vállamra, ahogy a szél dobálja. Elég kellemes a szellő és az idő is. Felállok egy kicsit magasabb homokdombra. Lehunyom a szemem és állok ott néhány másodpercig a tenger felé fordulva. Valami igazán történhetne.

About...
Jordan Giorgio Barx

Vízilény

Aktivitás-pontok: :
77

Hozzászólások száma: :
48

Regisztráció: :
2012. May. 08.

Tárgy: Re: Soraya & Dan, Homoköböl Hétf. Ápr. 29, 2013 6:54 am

to: Soraya Azt meg kell hagyni, hogy nagyon szép. Erre rájövök újra, amint meglátom, bár most mintha sokkal ártatlanabbnak, szelídebbnek tűnne. Talán csak a naplemente teszi, ahogy az aranyló színekkel végigfesti alakját és idomait. Nem éppen bámulós alkat vagyok, le is veszem róla szemem. Elég megállapítani, hogy ő az, és hogy biztosan ő is észrevett már, tehát ha akarnék se futhatnék el. Amilyen kemény volt egy-egy pillanatban a délután folyamán, lehet, hogy elkapná a nyakam, és akkor aztán nem lenne mókás a napom. Ez persze csak túlzás. Nem hiszem, hogy másért akart volna találkozni, mint amit mondott, hogy sétáljunk egyet, és hogy megmutassak neki pár dolgot ebben a gyönyörű városban. Nem lépek túl közel hozzá, megállok előtte pár méterrel, és zsebre dugott kézzel biccentek neki. - Ahogy ígértem, igyekeztem sietni. Ciao- egyik kezem kihúzom a zsebemből, intek is a biccentés mellé, bár ennél többre nem igazán veszem a formális köszöngetést, az nem én lennék. Várom, hogy mondjon valamit, hogy merre akar menni vagy mit gondolt így estére. Vagy nekem kéne tudnom? Végül is vannak ötleteim, de én szívesen maradok a parton is, a víz és a napfény közelében, ennek a kettőnek a párosítása nekem abszolút felülmúlhatatlan bármivel. - Szerencsére szép időnk lett, alkalmas a sétára és a városnézésre, ahogy azt megbeszéltük- vetem fel, ha nem is kérdést, de mint javaslatot, így már remélhetőleg ő is tisztában lesz vele, hogy nem akarom lerázni, és benne vagyok, hogy körbenézzünk, főleg mert már megígértem neki.

About...
Soraya Hayes

Sárkány

Nem: :

Aktivitás-pontok: :
97

Valódi kor: :
35

Kapcsolatok: :

> Jordan Giorgio Barx <

Rionei lakhely: :
Tengerpart / Via Servita 3.

Foglalkozás: :
°°Modell

Emlékek: :

Semmire nem emlékszem, csak keresem az elveszett múltat és az emlékeimet.

Hozzászólások száma: :
62

Regisztráció: :
2013. Feb. 05.

Megjegyzések: :

Aya

"I don't know whether to worship at your feet or spank the living sh*t out of you" - Fifty Shades Darker

Tárgy: Re: Soraya & Dan, Homoköböl Kedd Ápr. 30, 2013 4:01 pm

to: Jordan Meg kell hagyni nagyon is kellemes itt, bármi is legyen az oka annak, hogy én most itt állok a parttól alig néhány méternyire és nézem, ahogy a nap lassan hanyatlik az égbolt alsó határa felé. Mégis miért vagyok itt? Egy újabb vicc lenne, egy újabb átverés? Mert ha igen, abból kösz nem kérek. Gyorsan körbe is néztem, hogy lássam, valaki röhög-e rajtam, de semmi. Mindenki el volt a maga kis dolgával, párjával főleg. Még mindig tetszik a tenger sós illata, ahogy a szél felém hozza. Elmosolyodom. Nem tudom az okát annak miért teszem, de nem is érdekel. Kellemes érzés tölt el. Talán Aya mégis megváltozott volna? Erre még gondolni is hülyeség. Mintha valótlan lenne. Egy olyan álom, ami sosem fog bekövetkezni, bármennyire is szeretnénk, de főleg én szeretném. Újra szétnézek. Mintha várnék valakire, pedig én biztos nem beszéltem meg találkozót senkivel sem. Azonban ez úttal tekintetem találkozik egy férfiéval, aki engem néz. Mintha furcsállana valamit, majd elveszi rólam tekintetét, de továbbra is felém jön. Na jó, most már tényleg nem tudom mit is higgyek. Mikor megáll előttem hirtelen nem tudok mit mondani. Csak figyelem őt néhány pillanatig, majd azon gondolkodom, miről maradtam le. Nem Aya esete, ő sokkal visszafogottabbnak tűnik az eddigi partnereihez képest. De ha ő is akkora bunkó lesz, mint akivel múltkor volt "szerencsém" találkozni, akkor kösz, inkább nem kérek a társaságából. - Szia. - viszonozom köszönését, attól mert nem tudom mit ígért nekem (?) attól még nem leszek bunkó vele. Elmosolyodok. Tényleg más. Ő sokkal inkább ... öhm, az én esetem, mint Ayáé. Kedves és nem mászik rám elsőre. Elsőre? Nem tudom, de nekem ez első találkozás vele. Még csak a nevét sem tudom. Be kellene mutatkoznom neki? De ha találkoztunk már, akkor tudja. Vagy nem? Azt azonban elsőre meg tudom mondani, hogy ő nem egyszerű halandó. Szemei sokat elárulnak róla. - Ühüm. - szóval séta és városnézés? miért akarnék én várost nézni, vagy sétálni egy idegennel? Persze tényleg nem lenne rossz, ha valaki körbevezetne itt, de ... Szégyellem magam, mert még csak a neve sem ugrik be. Legalább az lenne, már közelebb lennék a megoldáshoz, hogy mit is kellene kezdenem ezzel a helyzettel. Bele kell mennem a játékba, de hogyan? Mit tegyek? Jobb lenne őszintének lennem vele, de azzal aláírnám azt, hogy őrült vagyok és itt hagyna. Az egyetlen normálisnak tűnő srác a városban. Legalábbis azok közül, akiket eddig megismertem. - És merre menjünk ... öhm ... Na jó, igazából nagyon őrült napom volt és még sok mindent nem értek. Van egy olyan érzésem, hogy megbántottalak, de nem tudnám meg mondani mivel. És röstellem magam, de még a ... neved sem ugrik be. - pirulok bele abba amit mondtam. Hát ez elég kínos szituáció. Nagyon zavarban vagyok a közelében. - Nem kezdhetnénk előröl? Sora. - nyújtom felé a kezem. Remélem elfogadja és nem fog kérdezősködni nagyon arról, hogy mit és miért teszek most. Elégedjen meg ennyivel most, később mindent elmondok a maga idejében. Alsó ajkamba haraptam mert nem tudom mi fog ebből kisülni.

About...
Jordan Giorgio Barx

Vízilény

Aktivitás-pontok: :
77

Hozzászólások száma: :
48

Regisztráció: :
2012. May. 08.

Tárgy: Re: Soraya & Dan, Homoköböl Szer. Május 08, 2013 7:28 pm

to: Soraya Pontosan tudom, hogy valami nincs rendben. Azt persze nem tudom, hogy mi, de ahogy rám néz, ahogy megilletődik, ahogy mosolyog, hát az az egy teljesen egyértelmű, hogy hiányzik valami. Ő hiányzik. Mintha nem is lenne itt, vagy mintha nem ő lenne, nem tudom megállapítani. Két kezem zsebben, szemem az arcára villan újra, ahogy köszön. Töprengését egyszerűen megvárom, nem mintha nagyon sok választásom lenne. Kettőnk közül ő akarta jobban ezt a kora esti találkozót, és most mintha egészen elnyelte volna a föld belőle azt a bizonyos határtalan lelkesedést. A vízen megcsillannak a Nap lemenő sugarai, és ugyanakkor az én hangulatom is romlik picit. Nem mondom, hogy nem sétálok bármikor szívesen a parton, de ez a lány egyre inkább, már bocsánat, de őrültnek tűnik, és így nem tudom megállapítani, hogy akarom-e én ezt az estét vele, avagy sem. Főleg most. "Ühüm?" Komolyan ennyit tud erre mondani? Két karom megfeszül, és hogy ez ne tűnjön fel neki, inkább összefonom őket magam előtt. Hasonlóan kétségbeesett lehetek, mint ő, mert erre bizony én sem tudok mit válaszolni. - Hát- legszívesebben a fejemet vakarnám. - A nevem Giorgio, de már délután is mondtam neked. Nem tudom eldönteni, van-e neheztelés a hangomban, de talán ha van is, nem neki szól. Főleg most nem, amikor sokkal normálisabbnak tűnik, mint amilyennek megismertem pár órával ezelőtt. - Felőlem itt is maradhatunk egyébként, nekem nem olyan fontos a városbeli körséta. Szívesebben megyek itt egy kört, bár ahhoz, hogy cipő nélkül sétálgassunk, hideg lenne még. A szellő valóban hűvös, bár én könnyűszerrel sétálhatnék mezítláb is a vízben, hiszen valaki olyannak, mint én, nem fog megártani a természetnek ez a fajta makacssága soha.

About...
Soraya Hayes

Sárkány

Nem: :

Aktivitás-pontok: :
97

Valódi kor: :
35

Kapcsolatok: :

> Jordan Giorgio Barx <

Rionei lakhely: :
Tengerpart / Via Servita 3.

Foglalkozás: :
°°Modell

Emlékek: :

Semmire nem emlékszem, csak keresem az elveszett múltat és az emlékeimet.

Hozzászólások száma: :
62

Regisztráció: :
2013. Feb. 05.

Megjegyzések: :

Aya

"I don't know whether to worship at your feet or spank the living sh*t out of you" - Fifty Shades Darker

Tárgy: Re: Soraya & Dan, Homoköböl Pént. Május 10, 2013 5:22 pm

to: Jordan Egyre idegesebb vagyok, hogy vajon mennyire fog feltűnni a srácnak, hogy nem az vagyok akivel találkozni akart, vagy kellett volna. Fogalmam sincs, hogy mit is kellene tennem. Hogy mit mondjak ha rákérdez valamire, amit esetlegesen már mondott nekem. Vagyis nem nekem, hanem a jelek szerint Ayának. Ő meg úgy látom ismét bohócot csinál belőlem. Nem értem miért teszi azt amit, de már meg sem kísérlem megérteni. Ismét túl sokat gondolkodom a dolgokon. Túlontúl sokat. Vele kellene foglalkoznom ha már itt van és kedves velem. Eddig legalábbis az volt, de mi lesz utána, ha megmondom, hogy én sosem vagyok egyedül, hogy ha úgy tetszik, akkor skizofrén vagyok. Hiába nem én akartam ezt és tényleg nem tehetek róla, de akkor is hülyének fogok tűnni és talán jogosan is. Még senki nem maradt meg mellettem azok után, hogy rájött mi vagyok. És most nem is a sárkányomra gondolok itt elsősorban. De nem tagadom a dolog ezen oldalától is tartok kicsit. Mikor úgy kezdi mondatát, hogy "Hát", sóhajtok egyet és zavarba jövök. Bénának tűnhetek már így elsőre is, hiszen még csak a nevét sem tudom, holott tudnom kellene, mert mondta délután. Csak hogy az utolsó emlékem az még reggelről van. - Tényleg sajnálom, de ez kicsit bonyolult, hogy miért nem emlékszem a délutánra. - vajon ennyiből tud következtetni az okra? Azt várom mikor fogja magát és húz el haza, ahogy általában az emberek szokták, ha beszélnek velem néhány percet. De nem akarom, hogy itt hagyjon. Azt hiszem kedvelem, de tuti elijesztem majd előbb vagy utóbb. Ha már választhatok, akkor inkább utóbb, mint előbb. Egy pillanatra a tengerre néztem, mely még mindig gyönyörű. Főleg a naplementében és hajnali órákban, mikor napfelkelte van. - Én is szívesebben sétálnék lent a parton cipő nélkül. Vegyük le és menjünk úgy. - majd újra felé fordultam és a szemeibe néztem. - Tudtad, hogy olyan színű a szemed, mint a tenger? Nagyon szép. - magam sem tudom ezt miért mondtam, de a pír rögtön megjelent arcomon. Zavarba hozott ő is a tekintetével és én magam is, hogy ilyeneket mondok egy vadidegennek.

About...
Jordan Giorgio Barx

Vízilény

Aktivitás-pontok: :
77

Hozzászólások száma: :
48

Regisztráció: :
2012. May. 08.

Tárgy: Re: Soraya & Dan, Homoköböl Pént. Május 10, 2013 7:21 pm

to: Soraya Hogy őszinte legyek, nem tudom mire vélni ezt a dolgot a lánnyal. Még a szemeiben lévő fura szikrákat sem, nem olyan, amilyennek kora délután láttam, mikor leöntött a forró csokival. És most még egy szót sem ejt róla. Kicsit bonyolult, hogy miért nem emlékszik rá? Kezdek megijedni, ám ugyanakkor hatalmába kerít egy másik érzés is, nem kellene itt hagynom, ha lehet, hogy valami gond van a fejével - a világért se akarnék ennél csúnyábban fogalmazni. - Persze, nem gáz- mondom, és valójában lassan azt sem tudom, hol vagyok. és persze, hogy kivel. Nem rémlik neki a nevem, mutatkozhatok be újra. És ő is újra bemutatkozik, mit hisz, ki vagyok? Vagy ő kicsoda? Mintha tudathasadt volna, de komolyan. Ez megijeszt. - Jó, menjünk- sietek a válasszal, és leveszem a cipőm, helyesebben szólva inkább csak kilépek belőle. Hűvös az idő, de azért vészesnek nem vészes. Tekintete azonban megállít, még mielőtt elindulhatnék. Szép a szemem? Álmomban sem gondoltam volna, hogy pont ez lesz a következő olyan dolog, amivel előhozakodik azok után, hogy két perce még meg sem ismert, holott vagy egy órát sétafikáltunk együtt délután. És az csupán pár órája, nem pedig fél éve volt. - Kösz, a tied is- válaszolok szinte automatikusan. Bunkónak érzem magam, pedig nem szoktam az lenni senkivel. Inkább talán valami hülye ijedtség hozza ezt most ki belőlem. Megnézem magamnak a szemeit, hogy ne vehesse ki belőlem azt a nemtörődöm jellemet, aki egyébként tényleg nem is vagyok. - Tényleg-teszem hozzá, és pár másodpercre már csak udvariasságból is elmerülök íriszeiben, majd előre indulok a part felé, és azon töprengek, vajon mi a fene történhetett vele, mióta nem láttam. Talán valami balesete volt?

About...
Soraya Hayes

Sárkány

Nem: :

Aktivitás-pontok: :
97

Valódi kor: :
35

Kapcsolatok: :

> Jordan Giorgio Barx <

Rionei lakhely: :
Tengerpart / Via Servita 3.

Foglalkozás: :
°°Modell

Emlékek: :

Semmire nem emlékszem, csak keresem az elveszett múltat és az emlékeimet.

Hozzászólások száma: :
62

Regisztráció: :
2013. Feb. 05.

Megjegyzések: :

Aya

"I don't know whether to worship at your feet or spank the living sh*t out of you" - Fifty Shades Darker

Tárgy: Re: Soraya & Dan, Homoköböl Pént. Május 10, 2013 8:32 pm

to: Jordan Látom a szemeiben, hogy kezdi kapizsgálni mi is van velem. Már csak néhány perc és ő is itt fog hagyni, ahogy szokták. Ez az egy sosem változik. Az emberek reakciója. Többnyire mind kiszámítható lények a maguk néhány évével. Nekem azt hiszem volt időm őket tanulmányozni, mikor én voltam és nem olyasvalaki, aki inkább pusztítja a testemet, mint megvédené. Már magába az is borzalmas, hogy azt sem tudom ki volt az első az életemben. Aya pedig erről mélyen hallgat. Valószínűleg tudja, hogy akkor kiakadnék. Ennél jobban is mint ahogy szoktam. Magammal viszont nem vitatkozhatok, mert gyanús is lennék még jobban a környezetemnek. Azt mondja nem gáz, de biztos vagyok benne, hogy másra gondol közben. Ahogy elkezd kibújni a cipőjéből én is ugyan úgy teszek. Szeretem a homokot, a tengert, a tengerpartot. Főleg akkor ha jó a társaságom. Mármint úgy értem, hogy olyan valaki, aki kibír felem több időt, mint tíz perc. Giorgio pedig ahogy mondja délután is volt velem, csak nem emlékszem. Vajon mennyit voltunk együtt és ... mit csináltunk? Ha ezt megkérdezném tuti már itt sem lenne. Nem szeretek az lenni, aki vagyok. Bár normális életem lehetne, mint bárki másnak. Egy átlagos sárkány akarok lenni, nem pedig két fél. Nem tudom hihetek-e neki. Jól esne ha szavai őszinték lennének, de nem tudom ... Ahogy szemembe réved még jobban zavarba hoz vele. Kivételesen örülök neki, hogy elindult a part felé. Felsóhajtok, majd csak tétován követem őt. Ahogy utolérem megfogom a kezét és megállok lehajtott fejjel. - Kérlek, válaszolj őszintén. Félsz most tőlem? - elengedem őt. Nem akarom hogy azt higgye nyomulok, vagy sok legyek neki. Kezdem kedvelni és ez nagy gond.

About...
Jordan Giorgio Barx

Vízilény

Aktivitás-pontok: :
77

Hozzászólások száma: :
48

Regisztráció: :
2012. May. 08.

Tárgy: Re: Soraya & Dan, Homoköböl Szomb. Május 11, 2013 8:19 am

to: Soraya Zavarom másodpercről másodpercre nő. És valószínűeg nem csak azért, ahogyan ez a lány viselkedik, mégpedig egyre furcsábban, hanem amiatt is, ahogyan én tudom vagy épp nem tudom kezelni ezt. Tekintetem azonban még mindig ugyanazt az önbizonyosságot tükrözi. Azért vagyok narf, hogy egy ilyen helyzetben is nyugodt maradjak és tökéletesen kiegyensúlyozott. Még nem tudom, hogy ez csak egy helyzet-e, amiben helyt akarok állni, vagy valami egészen más és jelenlegi tudásommal nem körülírható, de annyi szent, hogy a csaj komolyabban veszi a dolgot, mint én. Nem is kicsit. Ahogy követ, hirtelen érzem kezemen a kezének érintését. Nem csak meglep vele, de hirtelen nem is tudom összehozni a dolgot a kora délutáni önmagával. Valahogy belőle egyetlen ilyen lágy érintést és hangot sem néztem volna ki, ez van. Hogy a csudába változhat meg valaki pár óra leforgása alatt ennyire? - Hogy a csodába félnék? Meg mégis mi okom lenne rá?- kérdezek vissza most már tényleg teljes értetlenséggel. Nem tudom, most azt kezdem gondolni, hogy ez a lány vagy bolondot akar csinálni belőlem, vagy abszolút rosszul kezeli a konfliktusos helyzeteket. Ha van valami baja, azt nyilván nem várom, hogy elmondja, de akkor minek kérdezget ilyeneket? Ha meg lelkisegély szolgálatnak kellek, mondja meg nyugodtan azt, ma még belefér. Sóhajtok egyet, elhúzom kezem, ahogy elengedi. Nem vagyok oda a közelségért, illetve bajom nincs vele, de hadd válogassam meg én, kihez kerülök közel. Mélyen a szemébe fúrom tekintetem, csak remélem, hogy fel is fogja, hogy mit és miért mondok neki. - Figyelj, Sora, ha gáz van, akkor most bökd ki, mert ez a kérdezgetés valamelyikünket előbb vagy utóbb őrületbe kerget. Se finomabban nem megy, se ennél sötétebb hangon nem akarom mondani, de ideje lenne, hogy megértse, ami most történik, az bármilyen szempontból nézve is időpazarlás mindkettőnknek, mert ha egyszer beszélgetni akar, nem ártana tisztázni, hogy holnapra azt is elfelejti-e, amit most mond. Vagy ha valaha még egyáltalán találkozunk, megismer-e.

About...
Soraya Hayes

Sárkány

Nem: :

Aktivitás-pontok: :
97

Valódi kor: :
35

Kapcsolatok: :

> Jordan Giorgio Barx <

Rionei lakhely: :
Tengerpart / Via Servita 3.

Foglalkozás: :
°°Modell

Emlékek: :

Semmire nem emlékszem, csak keresem az elveszett múltat és az emlékeimet.

Hozzászólások száma: :
62

Regisztráció: :
2013. Feb. 05.

Megjegyzések: :

Aya

"I don't know whether to worship at your feet or spank the living sh*t out of you" - Fifty Shades Darker

Tárgy: Re: Soraya & Dan, Homoköböl Szomb. Május 11, 2013 11:10 am

to: Jordan Néha nehéz eldönteni mit mondjak, mit tegyek és hogyan viselkedjek emberek társaságában. Úgy érzem, hogy mindenki tud arról, hogy mi vagyok és emiatt rosszallóan néznének rám. Pedig valószínűleg nagyon nem így van, csak én hiszem ezt. Sosem gondoltam úgy, hogy meg kellene bárkinek is felelnem, hogy el akarnám magam komolyan úgy fogadtatni ahogy vagyok és azt akarom, hogy tudjon rólam mindent. Mindent. A sárkányságtól, Ayán keresztül és úgy tűnik, hogy ez utóbbival fogok kezdeni. Hamarosan, néhány perc múlva szemtől szembe fogom elmondani Giorgio-nak az én "kis" problémámat, mely beszövi egész életemet. Ő az első férfi is, akinek én közlöm majd. Szívem egyre szaporábban ver az idegességtől, vajon mit szól hozzá majd és hány másodperc múlva fog kitalálni valami kifogást és szalad el. Minden bátorságomra szükségem van ahhoz, hogy megérintsem őt és megfogjam a kezét. Ayával ellentétben, nekem ehhez is az kell. Ő könnyedén érintkezik bárkivel, de én nem. Elég kemények a saját korlátaim, amiktől meg kellene szabadulnom. Annyit tudok tenni, hogy próbálkozom és nem agyalok túl sokat a dolgokon, mert annál kevésbé fogom megtenni. - Nem tudom, de akikkel eddig találkoztam, mint azt mondták, hogy félelmetes vagyok. - mikor azt mondja, valamelyikünket az őrületbe fogja kergetni, elmosolyodok. Nekem már nem árt semmi, mert ha azt vesszük, már sokan mondták hogy őrült vagyok és néha én is annak érzem magam. Én is önkéntelenül sóhajtok, majd az alsó ajkamba harapok egy pillanat erejéig. Most vagy soha. - Rendben, de te vagy az első, akinek ezt elmondom és örülnék annak, ha ... nem adnád tovább. Nem akarok most e miatt elköltözni. - állom tekintetét és egy percig sem fordulok el tőle. Nagyon félek, de talán jobb ez így, mert ha jobban megkedvelem és utána hagyna magamra, az jobban fájna, mint hogy most, mikor még szinte semmit nem tudok róla. - Sosem voltam olyan, mint a többi emberi lény. Gyerekkorom óta el kell rejtenem mások előtt, hogy ki is vagyok, vagy inkább mi. Ha jó néhány évvel ezelőtt ismertél volna meg, akkor minden bizonnyal most nem kellene ecsetelnem a fura viselkedésem okát. Valószínűleg 18 éves korom környékén volt egy balesetem, ami előttről semmire nem emlékszem. Féltem, hogy ki az aki ki akar emiatt használni, így bezárkóztam ... ezután vettem észre, hogy sosem vagyok egyedül. - hangom továbbra is halk és érezni benne a félelmet és a kétségbeesést is. - Azt mondtad, hogy találkoztunk délután, de én semmire nem emlékszek reggel óta. Minden bizonnyal Ayával beszélted le ezt a sétát is. Szóval megértem, ha ezek után inkább úgy döntesz, hogy itt hagysz és nem kérsz belőlem többet. - nem, a sárkányt még nem mondom el neki. Jobb ez így azt hiszem. Előbb azt akarom tudni, most mit tesz. Talán ha marad, csak úgy benyögöm neki, hogy "Jah és sárkány vagyok.". De valami azt súgja, hogy ő sem egy átlagos férfi.

About...
Jordan Giorgio Barx

Vízilény

Aktivitás-pontok: :
77

Hozzászólások száma: :
48

Regisztráció: :
2012. May. 08.

Tárgy: Re: Soraya & Dan, Homoköböl Szomb. Május 11, 2013 4:21 pm

to: Soraya Végre úgy tűnik, előre is haladunk, és nem csak toporgunk egyhelyben szó szerint és eközben képletesen egyaránt. Az a helyzet, hogy Sora jóval aranyosabb most, mint volt délután, és ez arra indíttat, hogy legalábbis meghallgassam a történetét, mielőtt eldöntöm, mi végre fogom beírni a naplómba a nevét, még ha csak amolyan képzeletbeli jelleggel is. Egy őrült kis boszorka? Nem, azt hiszem, ennél azért ő is többnek fogja majd körülírni magát. - Szerintem nem vagy félelmetes. A bohókás jelzőt használnám, talán- vetem fel mint lehetőséget, és ennél nem is jut eszembe jobb, úgyhogy egyelőre legalábbis mindenképpen ennél maradok. Komoly hangja gyorsan rávesz engem is, hogy vegyem őt egészen komolyan. Kissé elfordított fejjel nézem az arcát, mint valami okos kutya vagy ilyesmi, tekintetem a nyers figyelmet és fegyelmet tükrözi, mint a futónak a pisztolylövés eldördülése előtt. Én azonban valami mást várok: azt, hogy most talán végre megértsem, mi is itt a helyzet! Sorával. Meg azt hiszem, kicsit velem és az elmémmel is. - Elköltözni?- kérdem értetlenül, de aztán költői marad, mert ki sem kell fejtenem. Hamar érteni kezdem a lányt, ahogy tovább beszél, és igen, egy percig valóban minden erőm kell hozzá, hogy ne lépjek tőle legalább egy kicsit távolabb. Azon felül nem tudom, mennyire kell erről véresen komolyan beszélnünk. Úgy értem, persze nem vagyok egy nagy vicceskedő típus, de vajon mit szólna, ha megkérdezném tőle, hogy gyilkos típus-e a kedves másik énje? Mert délután lehet, hogy épp egy forró csokival próbált engem megölni. Megköszörülöm a torkom, és minden erőm bevetem, hogy se rémületteli, se mókás-kacagásos ne legyen a feleletem a lány felé. Nem félek ugyan tőle, hogy bármelyikre nagy esély volna, de azért az biztos, hogy most és ebben a pillanatban én sem nagyon tudok ezzel a helyzettel mit kezdeni. - Szóval... Skizofrénia- mondom nagyon halkan, tényleg alig hallhatóan, hogy szinte csak a számról olvassa le. Kicsit közelebb is hajolok hozzá annak reményében, hogy semmilyen információ nem szivárog ki, de inkább csak miatta, mert nem hiszem, hogy egyébként bárki pont erre figyelne. Próbálok nem is komorodni el, nem akarom, hogy a sajnálatot vegye észre rajtam, én az ilyet próbálom normálisan lekezelni inkább. De egyelőre tényleg nem tudok neki többet mit mondani.

About...
Soraya Hayes

Sárkány

Nem: :

Aktivitás-pontok: :
97

Valódi kor: :
35

Kapcsolatok: :

> Jordan Giorgio Barx <

Rionei lakhely: :
Tengerpart / Via Servita 3.

Foglalkozás: :
°°Modell

Emlékek: :

Semmire nem emlékszem, csak keresem az elveszett múltat és az emlékeimet.

Hozzászólások száma: :
62

Regisztráció: :
2013. Feb. 05.

Megjegyzések: :

Aya

"I don't know whether to worship at your feet or spank the living sh*t out of you" - Fifty Shades Darker

Tárgy: Re: Soraya & Dan, Homoköböl Szomb. Május 11, 2013 5:56 pm

to: Jordan Azt hiszem, talán jobban fogadja a dolgokat, mint bárki más, aki erre magától jött rá. De még mindig érdekel az, hogy vajon mi is történt köztük délután. Nem ijesztette meg úgy tűnik és ez lényegében haladás. Bár meglepő Ayától és azt is kinézném belőle, hogy akart vagy akar tőle valamit. Igazi színésznő az a felem és néha túlságosan is hitelesen játssza a szerepét amit kitalál magának. Az ártatlan lánytól kezdve a dadogóson keresztül ... egyszer azt hiszem vak lánynak adta ki magát. Sötét napszemüveggel botorkált végig az utcán és minden helyes pasit megtapogatott. Utána persze mindet meg is mutatta nekem. Hozzáengedett az emlékeihez én meg csak pirultam magamban. Később ha valamelyikkel találkoztam megkérdezték, hogy mi lett a szememmel, mire rávágtam h az az ikertestvérem és nem én. Ha tudnák, hogy belőlem csak egy van. Pontosabban csak két fél. - Ennek most örülök. - megkönnyebbülés, hogy nem fél tőlem. Helyette inkább nevetségesnek talál és mulatságosnak. Ha már csak a bohókás szinonimáit nézzük csak. De ezzel nem tudnak engem megbántani. Jobb ha ennek tart, mint őrülnek, ami nem is olyan ritka. Főleg akkor nem, ha beszélgetés közben váltok egyéniséget, vagy személyiséget. Az még nekem is idegesítő szokott lenni. Miért avatkozik bele Aya olyanba, amibe nem kellene. Most szerencsém, hogy nem akar előbújni, mert én akarok Giorgio-val lenni. - Igen, de nem vagyok veszélyes. Még Aya sem, csak ő épp az ellentettem. Szeret szórakozni másokkal, kihasználni az embereket és senkihez nem közeledik anélkül, hogy ne akarna tőle bármit is. Ezért vagyok zavarban, mert nem tudom mi történt délután. Remélem semmi olyan, amitől még jobban utálnám magam. - tényleg borzalmasan zavar az, hogy mennyire különbözőek vagyunk Ayával. Legalább kicsit hasonlítanánk, de még annyira sem.

About...
Jordan Giorgio Barx

Vízilény

Aktivitás-pontok: :
77

Hozzászólások száma: :
48

Regisztráció: :
2012. May. 08.

Tárgy: Re: Soraya & Dan, Homoköböl Szomb. Május 11, 2013 7:18 pm

to: Soraya Nem tudom őszintén szólva, hogy mit vár tőlem pontosan, vagy kinek-minek lát engem, aki valószínűleg a való életben nem vagyok. Ezek szerint ő nem tud semmit sem rólam, még annyit sem, amennyit a délután során annak az ezek szerint Aya nevű másik énjének elmondtam. De könyörgöm, nem is ez most a fontos! Hiszen, basszus, tudathasadt! Bármit elmondok neki, bármit megteszek, elfelejti. Akár most is akármit mondhatnék? Erre elsötétedik a tekintetem. - Baromi nagy szerencséd van, hogy velem futottál össze, és nem valaki mással a délután- bukik ki belőlem a mondat szinte tehetetlenül. Hirtelen mégis megsajnálom, bármennyire nem ezt akarom belelátni a helyzetbe. Igen, vajon mit akarhatott tőlem Aya? - Nem történt semmi különös, csak némi forró csoki kötött ki a nadrágomon. Azért beszéltük meg ezt az esti találkozót, hogy át tudjak öltözni. Úgy volt, hogy körbevezetem a vár... Hogy körbevezetlek. Nyelek egyet. Elég nehéz a helyzet! Hogyan is folytatódhatna most egy ilyen beszélgetés? Érdekelne, vajon mások mennyire használják ki a helyzetét. Vagy például a másik énje, Aya - na belőle elég sok mindent kinézek! De nem akarok tiszteletlen lenni, és elkezdeni kérdezősködni a dolgairól. - Minden esetre, ha már úgy volt, hogy sétálunk, talán sétáljunk. A többi meg kiderül, mármint, hogy hogyan lehet... Kezelni ezt a helyzetet. Nem, most már egyszerűen nem zárkózhatok el, és igazából illene még valamit tudatnom vele: hogy igazából a Giorgio csak az eldugott második nevem. De azt hiszem, az én sztorim ráér még. Egyelőre az övé jobban érdekel.

About...
Soraya Hayes

Sárkány

Nem: :

Aktivitás-pontok: :
97

Valódi kor: :
35

Kapcsolatok: :

> Jordan Giorgio Barx <

Rionei lakhely: :
Tengerpart / Via Servita 3.

Foglalkozás: :
°°Modell

Emlékek: :

Semmire nem emlékszem, csak keresem az elveszett múltat és az emlékeimet.

Hozzászólások száma: :
62

Regisztráció: :
2013. Feb. 05.

Megjegyzések: :

Aya

"I don't know whether to worship at your feet or spank the living sh*t out of you" - Fifty Shades Darker

Tárgy: Re: Soraya & Dan, Homoköböl Szomb. Május 11, 2013 8:31 pm

to: Jordan Tudom, hogy sok mindent kellene vagy kell még elmondanom neki, hogy megértse mit is jelent a skizofrénia, mert tekintete elég árulkodó. Magam sem tudom hol is kellene kezdenem a dolgot. Ott esetleg, hogy hogy különböztet meg engem és Ayát? Vagy hogy semmit nem felejtek el abból, amikor velem van? Majd idővel elválik minden. - Igen, én is annak tartom magam. - más nem lenne ennyire megértő és ez tetszik benne. A szemei után persze, mert azoktól nehezen szakadok el. De nem akarok nyomulósnak is hatni, vagy bunkónak, így a tengert is nézem néha. A forrócsokira újra felé kaptam a fejem, hogy leöntöttem a nadrágját. Jó hogy én bírom a forró dolgokat és a meleget, de ő valószínűleg nem díjazza annyira hasonlóképp. Szóval Ayával beszélték meg, hogy körbevezeti. Akkor mégsem lehetett akkora ribanc, mint szokott lenni. De vajon miért? Mi ezzel a célja? Mit akar egyáltalán tőle? Nem. Bármit is akar, nem fogom neki hagyni. Ahhoz már túlságosan megkedveltem Giorgiot, pedig nem lenne szabad. Tudom, hogy Aya valahogy el fogja érni, hogy megutáljon, ha erre rájön és én sajnos kevésbé tudom az emlékeimet és az érzéseimet leplezni előtte. Túl gyenge vagyok. - Még mindig sétálni akarsz velem? - kicsit meglep a dolog, de boldoggá is tesz. Szemeim is rögtön csillogni kezdenek és egy bátortalan mosoly is megjelenik az arcomon. Újra közelebb lépek hozzá, remélve, hogy nem lép el. Nem akarok semmi rosszat csinálni, csak közelében lenni. Ő az első férfi, aki iránt bizalmat érzek, akiben bízok annyira, hogy meséljek az én "problémámról". - Ha összefutsz valamikor esetleg a későbbiekben Ayával ... akkor csak kérned kell engem. Határozottan, mert utálja ha valaki parancsolgat neki. - feltéve ha még találkozunk. Jó lenne, ha az este végén úgy válnánk el, hogy megbeszélnénk egy újabb találkozót. Nem épp randira gondoltam, hanem csak beszélgetnénk.

About...
Jordan Giorgio Barx

Vízilény

Aktivitás-pontok: :
77

Hozzászólások száma: :
48

Regisztráció: :
2012. May. 08.

Tárgy: Re: Soraya & Dan, Homoköböl Szomb. Május 11, 2013 9:47 pm

to: Soraya Bárhogy is nézzük, azért ez hízelgő. Mármint a tény, hogy szerencsésnek találja a véletlent, vagy a sorsot, mindegy, aminek a keze által mi ketten összefutottunk egymással a délután folyamán. Igen, megvallom, volt esély rá, hogy az Aya nevű énje egy életre elriaszt, de talán amiatt, amilyen fából engem faragtak, nem lettem volna képes nem eljönni, ha egyszer már megígértem neki, vagy Ayának, mindegy is, hogy itt leszek. Kicsit könnyebb a helyzetem, hogy most már nem engem néz folyamatosan, ettől azért szerintem mindenkinek csökkenne a helyemben a zavara, amit egyébként érez. Egy ilyen helyzet szerintem egyébként is megkockáztatom, hogy eléri az ember agyának a teherküszöbét, nem hogy még akkor, ha pluszban bámulják is, miközben próbálja gyorsan meghozni a lehető legjobb döntéseket. Azt nem tudom, hogy mennyire jók az én döntéseim, de eddig úgy tűnik, ellavírozunk a totális egymás ellen vonulás két jó messzi oldalán Sorával, és most tényleg azt érzem, nem lesz gáz, és talán még akár barátok is lehetünk. - Megbeszéltük, hogy sétálunk, tehát sétálunk- mosolyodom el. Alapesetben nincs jellemvonásaim között, hogy határozott, mondhatni, irányító típus legyek. Átlagos férfinak vallom magam, talán annyiból vagyok más, hogy a sok sport átlag feletti kitartást és teherbírást követel meg, és ez most nagyon jól fog jönni nekem, azt hiszem. Viszont Sora felvilágosít. Ebből kevéssé az derül ki nekem, hogyan beszélhetek vele, mint inkább az, hogy újra találkozni akar. Tovább lépdelek, és megpróbálom ezt most nem szóvá tenni neki, elvégre mindketten tudjuk, egy ilyen következtetést meghozni nem nehéz. - Értem- mondom, és csak bólintok hozzá. Nem komorodom el továbbra sem, de azért merengek még egy cseppet ezen az egész, kissé furcsa, és rendkívül szokatlan helyzeten. A séta meglesz, annyi bizonyos. De aztán? Van-e szívem nem találkozni vele többet, ha egyszer annyira szeretné? Visszafordulok felé. - Mesélj magadról, a hétköznapjaidról- szólok, majd még hozzáteszem: - kérlek.

About...
Soraya Hayes

Sárkány

Nem: :

Aktivitás-pontok: :
97

Valódi kor: :
35

Kapcsolatok: :

> Jordan Giorgio Barx <

Rionei lakhely: :
Tengerpart / Via Servita 3.

Foglalkozás: :
°°Modell

Emlékek: :

Semmire nem emlékszem, csak keresem az elveszett múltat és az emlékeimet.

Hozzászólások száma: :
62

Regisztráció: :
2013. Feb. 05.

Megjegyzések: :

Aya

"I don't know whether to worship at your feet or spank the living sh*t out of you" - Fifty Shades Darker

Tárgy: Re: Soraya & Dan, Homoköböl Vas. Május 12, 2013 12:17 am

to: Jordan Kezd egyre jobb kedvem lenni, ahogy telik az idő. Nem hittem volna, hogy ő más lesz. Azt gondoltam, hogy majd ő is fejvesztve fog rohanni, valami bugyuta indokkal, csak mert tényleg más vagyok. Még csak azt sem mondta rám, hogy őrült vagyok. Pedig én is sokszor használom ezt a jelzőt magammal kapcsolatban. És nem is zavart volna. Lehet, hogy Aya, kivételesen nem rossz szándékkal öntötte le őt forrócsokival? Bele sem akarok abba gondolni, hogy milyen oka lehetett a véletlenen kívül. Fájdalom okozás, kihasználás vagy talán más? Esetleg megint velem akar kiszúrni és talán összebeszéltek? Nem, ezt nem tudom kinézni belőle. Mármint Giorgioból és nem a drága Ayától. Mindenesetre, ha ebből jó dolog fog kisülni, meg kellene neki köszönnöm. Sőt, mindkettejüknek lesz mit megköszönnöm. Egyrészt ugye itt van ez a férfi, aki nagyon jól néz ki. Nehéz elképzelni róla, hogy netalán még barátnője sincs. Ezt mondjuk jó lenne tudni, mielőtt ... meggondolatlanságot követnék el. Akkor nem csak tőle kapnám meg a magamét, hanem a barátnőjétől is. Ha lehet, ezt elkerülnél. Mosolyogva nézek felé, ahogy haladunk egyenletesen a part felé egymás mellett. Tetszik a hozzáállása, hogy amit megígér azt be is tartja. Bár mindenki olyan lenne, mint ő. Kérése nagyon meglep. Sosem kérték ezt tőlem, hogy meséljek magamról. Eddig nem jutottam még el. - Fogalmam sincs mit meséljek és mi az, ami téged érdekelhet is. - egy kicsit elgondolkodok rajta, vajon mit lenne érdemes megemlíteni. - Többnyire a napok nagy részét egyedül töltöm el, valami könyvet olvasva otthon, esetleg olyan helyen, ahol önmagam lehetek és nem kell eljátszanom, hogy más vagyok. Itt gondolok arra, hogy Aya szerezte a munkámat titokban és így lettem modell. Zavar, amikor mindenki engem néz és még meg is vagyok világítva. De nem igen volt választásom, miután már aláírta a szerződést, mikor ő volt dominánsabb. Nincsenek barátaim, mert mindenki faképnél hagy, mikor megtudja két fél vagyok. Ezért csodálkozom azon, hogy te még itt vagy. Persze nem akarlak elküldeni, sőt ... örülök neked. - veszek egy mély levegőt, majd a tengert nézem ismételten. - Viszont konkrétan nem tudom Aya mit akarhat tőled, de azt hiszem nem nehéz kitalálni, csak rád kell nézni. - ismét zavarba jövök és újabb pír jelenik meg az arcomon.

About...
Jordan Giorgio Barx

Vízilény

Aktivitás-pontok: :
77

Hozzászólások száma: :
48

Regisztráció: :
2012. May. 08.

Tárgy: Re: Soraya & Dan, Homoköböl Vas. Május 12, 2013 2:07 pm

to: Soraya Nézem kicsit én is őt, ha már ő annyit nézett engem, hogy lassan beleszédülök. Meg kell hagyni, sokkal békésebb most, és igen, nem jár messze vele az igazságtól, talán ha nem ismerem meg most őt, akkor egy életre is elmegy a kedvem a másik énjétől, de úgy hallom ki a hangjából, ő eddig sem nagyon kedvelte ezt helyzetet. Kicsit meg tudom érteni, az embernek így is vannak olyan hangulatai, amikor ki akar szakadni magától, hát még - hülyén fogalmazva - ha ketten van! Így kétszeresen utálhatja a tényt, hogy ki ő, és sajnos ahogy így nézem, utálja is. Pedig egyébként aranyos lány, de nem akarok rányomulni, és így nem kezdek el neki bókolgatni sem. - Hát próbáld ki. Nyugi, nagyon látványosan tudom unni magam, ha olyan van- nevetek, remélem, fogja, hogy csak poénnak szánom, nem azért kérdezek meg tőle valamit, hogy aztán a válaszra ne figyeljek oda. - Igen, hát amit így eddig elmondtál, valóban nem nehéz- mondom picit komolyabban, meg talán morcosabban is, érzékeny helyre tereli a témát, valljuk be, mert az egy dolog, hogy milyen az ő másik énje, de én aztán főleg nem, és láthatólag egyébként ő maga sem olyan. - Jobb, ha tisztázzuk, nem akartam lefeküdni veled, mármint Ayával, még ha akarta volna, sem vagyok az az egyéjszakás típus. Nem tudom, bántásnak fogja-e venni, elvégre nem annak szánom, csak szeretném tudatni vele, eszemben sincs kihasználni a helyzetet. De hirtelen megpróbálok vidámabb vizekre evezni, és inkább a többi mondatára reagálok. - Igazából kicsit irigyellek azért, hogy ülhetsz és olvashatsz könyvet. Persze modell nyilván nem lennék, láthatod, nem vagyok az a típus, de az én életem is tövises, mint mindenkié. Szóval ne érezd magad egyedül ezzel- mosolygok rá, valahogy azt akarom inkább látni, hogy igen, lehet normális a kommunikáció, és szerintem neki sem árt ezt éreznie.

About...
Soraya Hayes

Sárkány

Nem: :

Aktivitás-pontok: :
97

Valódi kor: :
35

Kapcsolatok: :

> Jordan Giorgio Barx <

Rionei lakhely: :
Tengerpart / Via Servita 3.

Foglalkozás: :
°°Modell

Emlékek: :

Semmire nem emlékszem, csak keresem az elveszett múltat és az emlékeimet.

Hozzászólások száma: :
62

Regisztráció: :
2013. Feb. 05.

Megjegyzések: :

Aya

"I don't know whether to worship at your feet or spank the living sh*t out of you" - Fifty Shades Darker

Tárgy: Re: Soraya & Dan, Homoköböl Vas. Május 19, 2013 11:20 am

to: Jordan Nem tudom mi késztet arra, hogy nézzem őt. Mintha más nem is létezne a környezetünkben, amit nézni lehetne. Itt van az öböl például, vagy ami a legszembetűnőbb, az a tenger. De olyan érzés, mikor a szemébe nézek, mintha egyenesen a tengerrel néznék farkasszemet. Az én zöldes-sárga szemeim semmik hozzá képest. Persze mondhatnánk azt is, hogy ez egy fajta jellegzetesség, de így olyan, mintha kutyákról beszélnék. Sokkal nagyobbat harapok, mint amekkorát egy négylábú jószág képes lenne feldühített állapotában. Tulajdonképpen nem próbáltam még, de a saját alakomban, nincs ellenfelem. Talán csak a vámpírok, de most vegyük úgy, hogy nem tudok róluk. - Jaj de jó, szóval ha horkolsz, akkor hagyjam abba, ugye? Bár ha alvajáróval és beszélsz álmodban, akkor lehet fel se fog tűnni. - széles mosolyra húzom a számat. Igen, erre már nagy szükségem volt, hogy valakivel úgy beszélgessek, hogy nincsen előítélete velem szemben. Tudja mi vagyok és ő mégis mellettem van. Még meg is nevettet. Vele ez úttal szerencsém volt. Aya nem is tudja, mennyivel tett boldogabbá. Előfordul, hogy most is csak ki akart velem baszni, de most nem sikerült. Szokatlan magamról beszélnem. Rég nem érdekeltem senkit. És most nem kell túl gondolni a helyzetet, vagy azt amit mondtam. Egy pillanatra ránéztem, de szinte azonnal meg is lepődtem az arckifejezésén. Valami rosszat mondtam volna, amire nem figyeltem? Vagy tényleg történt valami bántó délután? Félelem gyűlt szívembe és alsó ajkamba haraptam. Csak ne most hagyjon faképnél. Aggodalmam akkor elillant, ahogy szólásra nyitott az amúgy is vonzó ajkait. Te jó isten, mire gondolok. - Giorgio, én ennek csak örülök. Kérlek ne hidd azt, hogy egy percig is megfordult volna a fejemben az ellenkezője annak, amit most mondtál. Ugyan nem ismerlek még, de magamat igen. Tudom Aya mennyire kiszámíthatatlan és hogy mi jár a fejében, ha szóba áll egy magadfajta sráccal. - neki biztos az volt a célja, hogy átverje, majd miután megkapta, csak úgy eldobja őt mint, ahogy azt szokta. De nem érdekel ő, mert most kikosarazták és ez azért kissé vicces. El tudom képzelni, hogy hogyan is reagál majd, ha rájön. - Te irigyelsz engem? - ezen most meglepődök. Még sosem irigyeltek és ez az érzés is crimsonúj. - Elhiheted, én sem vagyok egy modell beállítottságú. Attól is zavarba tudok jönni, ha bikiniben látnak. Nem hogy fehérneműben, tökre kivilágítva és kamerák előtt. De attól ne félts, hogy egyedül érezném magam, mert sosem vagyok egyedül. - nevetgélek és úgy lépkedek mellette a part felé. - Mesélj te is magadról. Hogy érted azt, hogy a te életed is tövises?

About...
Jordan Giorgio Barx

Vízilény

Aktivitás-pontok: :
77

Hozzászólások száma: :
48

Regisztráció: :
2012. May. 08.

Tárgy: Re: Soraya & Dan, Homoköböl Hétf. Május 20, 2013 10:43 am

to: Soraya Most már kezd kissé furcsa lenni, hogy mennyiszer találkozik össze a tekintetünk, meglepő, de úgy érzem magam, mint valami tengerparton játszódó sorozatban, mondjuk David Hasselhoff helyén, bár alighanem nála izmosabb vagyok, és kevésbé alkoholista, és még nem hagytam el és csaltam meg egy feleségemet sem, nem is volt feleségem, és nem is tervezem, hogy negyven éves meg ötven éves koromra akkora görény legyek. De hová is vezet a hasonlat? A helyzetnek, amiben Soraya és én vagyunk, van egy fülledt romantikája, ez teljesen biztos, de nem annyira bánom, legalább hátha nem kerül most elő az az énje, akinek szerintem herótja lehet az ilyesmitől. Ahogy Ayát megismertem, elég vadóc természet, sokkal kevésbé kedves, bájos és elviselhető, mint az, akivel most beszélgetek. - Feltűnne, garantálom, de a világért se lennék annyira bunkó, hogy alva sétálgassak itt veled- mondom, még ha ezzel most teljesen szembe is helyezkedem az előző kijelentésemmel. Ahogy Giorgionak szólít, nagy bűn, de alig hallom további szavait. Kezemmel intek felé, tenyerem felemelem, jelezve, hogy kell egy kis csend, hogy várjon. Azért meghallgatom a szavait, de nem igazán azokra válaszolok, csak félig, talán. - Hát, kövezz meg érte, de én sem éppen azt az oldalamat mutattam rögtön, amelyik valójában vagyok. Az emberek kétarcúak, ez mindenkire igaz szerintem, nekem igazából csak a második nevem Giorgio, és azért nem szoktam elmondani, ki is vagyok, mert túl szépre festene az emberek szemében. Sok olyan nővel kerültem már majdnem össze, mint Aya is, pusztán azért, mert sportoló vagyok, és elég jó eredményeket értem el. A nevem Jordan Giorgio Barx, atléta vagyok, és ez a város az, ahol edzek, meg ahol edzőként dolgozom, mikor nincsenek versenyek. Hát ez az én tüském- vonok vállat, és most kicsit megnyugszom, nagy levegőt veszek, hogy ezt is bevallottam neki. A sportot magát nagyon imádom, semmit jobban, de az megnehezíti a helyzetet, amilyen hírnév jár vele, és szerintem Sora ezt tökéletesen megértheti, ami miatt különösen örülök neki, hogy most végre be is vallhattam. Szemébe nézek, figyelem arcát, lássam, hogy reagál, hogy néz rám ezután, talán dühös lesz a titkolózás miatt, vagy talán megérti, nem is tudom, túl pozitív csalódás lenne, el sem tudom képzelni, eztán mi jön.

About...
Soraya Hayes

Sárkány

Nem: :

Aktivitás-pontok: :
97

Valódi kor: :
35

Kapcsolatok: :

> Jordan Giorgio Barx <

Rionei lakhely: :
Tengerpart / Via Servita 3.

Foglalkozás: :
°°Modell

Emlékek: :

Semmire nem emlékszem, csak keresem az elveszett múltat és az emlékeimet.

Hozzászólások száma: :
62

Regisztráció: :
2013. Feb. 05.

Megjegyzések: :

Aya

"I don't know whether to worship at your feet or spank the living sh*t out of you" - Fifty Shades Darker

Tárgy: Re: Soraya & Dan, Homoköböl Hétf. Május 20, 2013 1:41 pm

to: Jordan Ez az egész teljesen más. Sosem beszéltem pl senkivel sem ennyit az utóbbi nem tudom hány évben úgy, hogy előtte találkozott Ayával, majd megtudta, hogy skizofén vagyok. Fuh, de utálom ezt a szót. Csak előítéleteket szül és mindenkit lenéznek, akire ezt használják. Nem érdekli őket, hogy ki miért lett az, hogy milyen trauma érte esetleg őket, a lényeg az, hogy megalázhassanak valakit. Ez esetben én lennék az a szerencsétlen alak, ha Ő nem lenne ennyire kedves velem. Ez az egyik oka annak, hogy sűrűn nézek rá, mert szeretném kiismerni arcának játékát, hogy őszinte-e velem, mikor rám mosolyog, vagy csak megjátssza magát. De ahogy látom, ő is engem néz, mert tekintetünk elég sűrűn össze-össze találkozik. Mint a mély tenger, olyan a szeme. Inkább nézelődök kicsit a másik irányba is, hogy ne érezzem magam ennyire zavarban. Elég sűrűn elpirulok a közelében és nem csak a szemei miatt, hanem a gondolataim miatt is. Sosem gondoltam még csak véletlenül sem arra, hogy mi lenne, ha csak úgy megcsókolnék valakit, vagy ha egy ártatlan puszit adnék neki. Most meg sűrűn felbukkannak. - Most már kénytelen vagyok rákérdezni, hogy te tényleg létezel-e, vagy csak én képzellek ide. - nevetek és persze nem sértésnek szánom szavaimat ez úttal sem. De tényleg hihetetlen és álomszerű, hogy létezik ilyen férfi a világon, aki ennyire türelmes, kedves és még humoros is. Hirtelen megijedek kissé, ahogy megváltozik arcvonása és felemeli a kezét, hogy hallgassak. Rosszul gondoltam volna? Vagy valami rosszat mondtam volna? Félve nézek szemeibe, hogy mit akarhat, de nem tudom féljek-e hogy itt hagy, vagy csak megint én beszélem be magamnak, hogy rosszat tettem. Nagyon koncentrálok arra amit mond. Egyet kell értsek azzal, hogy az emberek kétarcúak, épp ezért vagyok általában elővigyázatos és bizalmatlan másokkal. Arcom lágyabb lesz, ahogy elmondja magáról az igazat. Hát hú, most meglepett azzal, hogy annak ellenére, hogy nem szokott magáról beszélni, nekem most mégis elmondja, ráadásul ilyen közvetlenül. Hirtelen nem tudok mit mondani. - És nekem miért mondod el mégis? Nem félsz, hogy egy vagyok a rajongóid közül? - persze ez nem igaz. Azt sem tudtam, hogy sportoló, de én sosem ez alapján barátkozok, vagy érdeklődök valaki iránt. Tudom milyen az, ha a hírneved nagyobb, mint amekkorát szeretnél. - Egyébként tetszik a neved és köszönöm a bizalmadat, Jordan. - mosolyom továbbra is őszinte, de most már lassan magamtól kezdek el félni. Attól, hogy mit vált ki belőlem a jelenléte. Meg akarom csókolni.

About...
Jordan Giorgio Barx

Vízilény

Aktivitás-pontok: :
77

Hozzászólások száma: :
48

Regisztráció: :
2012. May. 08.

Tárgy: Re: Soraya & Dan, Homoköböl Hétf. Május 20, 2013 2:25 pm

to: Soraya Megkönnyíti a beszélgetés folytatását a tény, hogy most már mindketten elég sokat tudunk a másikról, bár rendkívül érdekes maga az, ahogyan fogadom, amiket mond, és ahogy ő fogadja, amit én felelek neki. Van valami könnyed tolerancia mindkettőnkben, bár csúnány fogalmazva én anélkül vagyok kétarcú, hogy orvoshoz kellett volna mennem miatta valaha is, míg őt, ahogy mondja, megbélyegezték, pedig csak annyiban különbözik igazából bárki mástól, hogy az eltérés közte és Aya között gyors és éles, és rendkívül hangsúlyos is. - Hát, szerintem létezem, de megcsípheted magad, netán, ha nagyon muszáj, engem is megcsíphetsz, de akkor azt csak óvatosan, nem vagyok egy mazochista alkat- vetek rá egy mosolyt, a poénok általában jók terelésre is, ha már túl negédessé kezd válni a hangulat, és akkor is, ha egyébként elvesztené a lendületét a beszélgetés, bár most ezek nem valószínű lehetőségek. Megvagyunk, és a tény, hogy Sora nem próbál közeledni, áldásos. Azt hiszem, akkor már leléptem volna, de nem akarok ilyen keményen fogalmazni neki akkor, amikor a kérdésére válaszolok. - Ha a rajongóm lennél, tudnád, ki vagyok, hm?- kérdezem, ez szerintem abszolút adu, egy rajongó sosem tudja leplezni magát, vagyis nekem eddig nem volt olyan női rajongóm, aki ne hálózott volna be, vagy próbált volna meg behálózni már úgy kábé két perc után. - Nézd, te is elmondtad nekem, mi van veled, akkor én miért ne mondtam volna el?- a költői kérdésben újra benne rejlik a válasz, hogy miért is bizonyultam ilyen jó fejnek meg bátornak, hogy megosszam vele, én magam kiféle-miféle vagyok. Amit egyébként nem szoktam csinálni, de tekintve, hogy most abszolút kivételt tettem, nem bánom a dolgot. - Hát, érdekesen alakult ez a délután, annyi szent. Bevallom neked, ha már ilyen kölcsönös őszinteségre alapozzuk a beszélgetést, ettem otthon, mert Ayát megismerve nem nagyon akartam megéhezni séta közben, és még elmenni valami kajáldába... Hát veled... Vele. De az adrenalin bontja a kaját, szóval bedobhatnánk akár valamit- veszem rá magam egy vacsorameghívásra, még ha elég gagyi is, és csak valami gyors kajára gondolok vele. De miért ne? Nem nehéz meggyőznöm magam, hogy jó az ötlet, Sora jó fej csaj, és már azt is elárulta, hogyan kaphatom őt vissza, ha ellepi az agyát a másik személyiség, szóval tehetünk egy próbát, és a beszélgetéssel amúgy sincs bajom.

About...
Soraya Hayes

Sárkány

Nem: :

Aktivitás-pontok: :
97

Valódi kor: :
35

Kapcsolatok: :

> Jordan Giorgio Barx <

Rionei lakhely: :
Tengerpart / Via Servita 3.

Foglalkozás: :
°°Modell

Emlékek: :

Semmire nem emlékszem, csak keresem az elveszett múltat és az emlékeimet.

Hozzászólások száma: :
62

Regisztráció: :
2013. Feb. 05.

Megjegyzések: :

Aya

"I don't know whether to worship at your feet or spank the living sh*t out of you" - Fifty Shades Darker

Tárgy: Re: Soraya & Dan, Homoköböl Hétf. Május 27, 2013 6:12 pm

to: Jordan Régen mosolyogtam és nevettem már ennyit, mint most Jordannel. Aranyos srác és kedves is ... meg helyes. Egyáltalán még csak nem is hasonlít a többi "sztárra". Azok mind csak a nőket kergetik, felvágnak a pénzükkel meg hasonlók. Ő viszont az ellenkezője. Szívesebben vonul el a rajongói elől valami csendes helyre. Örülök, hogy Aya végülis őt szemelte ki kitudja mire, mert így megismerhettem egy különleges férfit. Ez most tudom elég csöpögősnek hat, de ha valaki a helyemben lenne, megértené, mit érzek most. Hogy miért nem tudom elhinni azt, hogy ő tényleg valós és nem csak délibáb. Felnevetek, mikor azt ecseteli, hogy csípjem meg magam, vagy akár őt. De még mindig a száját nézem, miközben beszél. Megcsípem magam, majd őt is óvatosan a karján. - Hm, biztosra mentem, mert néha elég mélyen alszok. - mosolygok tovább viccelődve. Remélem nem nagyon fog feltűnni neki, hogy az érintésem sokkal melegebb, mint az átlag embereké. Legfeljebb ráfogom, hogy biztos lázas vagyok, vagy a jó idő miatt ... esetleg elmondhatom az igazat is. Végülis, mekkora annak az esélye, hogy megtudja nem csak skizofrén vagyok, de még sárkány is? Általában ez egy veszélyes kombináció. De én tudom irányítani. Mármint sárkány alakban csak én vagyok, így emberként vagyok kettő. Azt hiszem Ayának tériszonya van. Ezért hagyja olyankor, hogy én legyek én. - De meglehet, hogy jó színészi vénáim vannak és jól hitetem el veled, hogy nem tudom ki vagy. - na mintha nagyon tettetnem kellene,hogy nem tudom kicsoda. Aha, oké. Bár ha azt vesszük, már többet tudok mint a "kedves" énem. Ha jól veszem ki a szavaiból, akkor ő sem nagyon kedvelte meg délután, de nem is hibáztatom érte. Viszont meglep, hogy még azok után is belement a sétába, hogy nem kedveli őt. - Igen, még nekem is az volt és ... örülök, hogy Aya rád talált és most itt vagy. De ne érts félre, csak jó valaki olyannal beszélgetni, aki nem ítél el azért ami vagyok. - megállok és a tenger felé fordulok, úgy foltatom tovább. - Előbb mondanom kell neked valamit és ha utána is áll még a meghívásod, akkor szívesen elmegyek veled valahova enni. - kissé bátortalanul fordítom felé a fejemet és egy mosoly után újra a tengert nézem. - Nem tudom mennyire hiszel a mesékben. Nem az ilyen fogtündérre és a húsvéti nyuszis dolgokra gondolok, hanem régi legendákban, amik több száz évvel ezelőtt keletkeztek és úgy maradtak fent. Főleg a lovagok korára gondolok. Griffek, óriás gyíkok ... sárkányok. Nem mind kitaláció. Egyik biztosan nem. - a csillagokat kémlelem és az égre nézek. - Szeretem a magasságot. A szabadságot, a meleget, a forró étel és ital sem gond. Bőröm és testem mindig magas hőmérsékletű, mint aki lázas, pedig jól vagyok, de a bennem lévő tűz sosem alszik ki. Nem szeretek úszni. Pontosabban jobb ha nem úszok, mert a víz legyengít, akár halálos is lehet. A fürdéssel nincs gondom, amíg zuhanyzásról van szó. - néha felé sandítok, hogy lássam reakcióit, de ha ezek után nem hullik ki az összes haja, miközben menekül tőlem, akkor semmitől.

About...
Jordan Giorgio Barx

Vízilény

Aktivitás-pontok: :
77

Hozzászólások száma: :
48

Regisztráció: :
2012. May. 08.

Tárgy: Re: Soraya & Dan, Homoköböl Kedd Május 28, 2013 6:25 pm

to: Soraya Valamennyire nekem is jobb a hangulatom attól, hogy ő mosolyog és nevet. Talán az nyugtat meg, hogy nem olyan, mint Aya, nem mászik rám, nem önt le semmivel. Az a megszokott nekem, hogy mindenki ki akar használni, így szerintem nem olyan meglepő, hogy nem akarok nagyon közel kerülni senkihez. Nem lenne okom rá, még ha néha be is fut egy-egy olyan lány, akit kedvelek, inkább maradnék meg a barátságnál, és hát ezt ők sosem így gondolják. Tényleg soha. A rossz tapasztalat meg nagy úr, ha nem hagyják, hogy a saját tempódban fusd le a bemelegítő kört, akkor a négyszáz sprint már nem sikerül úgy, ahogy szeretnéd. Na így szoktam járni a lányokkal. - Ez nem fájt nagyon-reagálom félmosollyal a szavaira, megcsípett, és milyen meglepő, rájött, hogy nem álmodik. Én is rájöttem, bár eddig is sejtettem, hogy ilyen bonyolult sztorit nem rakna össze nekem az agyam, ha helyette pihenhet is. - Nem, nem hiszem, hogy ennyire jó színésznő vagy, sajnálom. Az emberek kisugárzása sok minden elárul, és a tiéd most elárulja, hogy más vagy, mint Aya. Ezt magamtól is észrevettem, csak még nem volt meg rá a magyarázatom- mondom. Elhatározom, hogy mindig igazat fogok neki mondani, bár nem tudom, erre mi indíttat. Jónak látom, hogy közvetlen legyek, ha ugyan próbálok is nem bántóan szólni hozzá. - Még valamit?- kérdezem, kis mosoly megrándul a számon, nem tudom, van-e még rosszabb vagy meglepőbb, amit mondhat ezek után. Megállok, hogy a szemébe tudjak nézni, de nem lépek túl közel, másfél méternyi távolság megmarad köztünk, csupán a megszokás miatt. Miközben hallgatom, egyszer majdnem nevethetnékem támad. A családomban több a narf, és megszoktam, hogy magunk közt nem kell titkot tartanunk, de pontosan érzékelem, hogy ez a titok olyasmi súlyú, mint az enyém lehet. És ahogy a Napról beszél, meg ahogyan a sárkányokat említi, nos nem kell sokat találgatnom, és nem is fogok. - Nem kell, hogy kimondd- bólintok. Hangom, arcom vélhetően semmit sem árul el arról, amit gondolok ezzel a témával kapcsolatban. Egy narf nem utál embereket azért, mert skizofréniával élnek, és nem utál embereket azért sem, mert... Nem emberek. Még egyet bólintok. - Talán menjünk enni. Egy mosolyt megengedek, felé villantom, hogy tudja, nem, nem mondott rosszat, és szándékomban is áll visszatérni erre a témára, de nem most, nem egy zsúfolt tengerpart-szakaszon. Ez persze felvet újabb kérdéseket. Hová akarom mégis vinni őt, ahol beszélni tudok vele...?

About...
Soraya Hayes

Sárkány

Nem: :

Aktivitás-pontok: :
97

Valódi kor: :
35

Kapcsolatok: :

> Jordan Giorgio Barx <

Rionei lakhely: :
Tengerpart / Via Servita 3.

Foglalkozás: :
°°Modell

Emlékek: :

Semmire nem emlékszem, csak keresem az elveszett múltat és az emlékeimet.

Hozzászólások száma: :
62

Regisztráció: :
2013. Feb. 05.

Megjegyzések: :

Aya

"I don't know whether to worship at your feet or spank the living sh*t out of you" - Fifty Shades Darker

Tárgy: Re: Soraya & Dan, Homoköböl Szer. Május 29, 2013 11:41 am

to: Jordan Mit is vártam attól, hogy megcsípem? Én tudom, hogy ébren vagyok, mert álmomban nem szoktam Ayáról beszélni. Mindig kerülöm azt a témát ahogy csak tehetem, de ez egy kifejezetten különleges alkalomnak is mondható. De legalább megtudtam, mennyire közvetlen. Valahogy rá kell jöjjek, hogy hol is vannak az ő határai, ha nem akarom elijeszteni. Mert meglehet, hogy ezt megengedi, az is lehet, hogy jobban fogadja a skizofréniámat, mint bárki más, de lehet, hogy egy ölelés már sok lenne. Persze nem akarom kipróbálni. Még a végén tényleg azt fogja hinni, hogy pont olyan vagyok mint Aya, vagy hasonlók. - Nem is akartam, hogy fájjon. - mosolygom továbbra is rá. Eddig jól halad a délután és a beszélgetés. Remélem így marad és mindaz nem fogja menekülőre kényszeríteni, amit tervezek neki mondani. - Nem ismersz, miért ne lehetnék? - keresztbe fonom magam előtt karjaimat és tök komoly arcot vágok ... néhány másodpercig, mert nem tudok olyan lenni, mint aki nem vagyok. Nekem nem megy a színészkedés. Mármint, persze, azt el tudom játszani, hogy ember vagyok és hogy normális, de személyiségbeli különbségeket nem. Ahogy összeszedem a bátorságomat elmondok neki mindent. Vagyis amit képes vagyok kimondani, mert azt, hogy sárkány vagyok, nem tudom megtenni. Nem azért, mert nem bíznék benne, csak ... félek. Egész életemben rejtegetnem kellett a külsőmet. Egy hozzám hasonlóval sem futottam össze, akivel esetleg a lófelmerülő kérdéseimet megbeszélhettem volna, vagy tanácsot kérhettem volna. Mondjuk úgy, magányosan éltem le közel száz évet egyedül. Te jó ég. Még a koromat sem merem elmondani neki. Túl gyáva vagyok. Zavarba hoz Dan kedvessége és az, hogy ilyen megértő. Egy igazi főnyeremény, még ha csak barátként is. Nem véletlen, hogy sok a rajongója, akik többet akarnak tőle. - De, szeretném, csak nem tudom hogy. Évek óta nem beszéltem erről senkinek sem. De az biztos, hogy te vagy a legmegértőbb ember, akivel találkoztam életem során. - miért kellene hazudnom, mikor így van. Nem hazugságokra akarom építeni a kapcsolatunkat, az ismeretségünket. HA eddig csakis igazat mondtam, továbbra is azt fogok, de már tudom, hogy nem kell annyira félnem tőle, mint normál esetben szoktam. Apró mosolyomból és tekintetemből is sugárzik a hála, amiért nem zavar el és nem néz hülyének sem. Azok után, amit mondtam, nem is lenne nehéz. Egy pillanatra ledöbbenek. Tényleg enni akar velem még ezek után is. Hú. Bólintok egyet arra, hogy menjünk, majd ha elindul akkor követem.

About...
Jordan Giorgio Barx

Vízilény

Aktivitás-pontok: :
77

Hozzászólások száma: :
48

Regisztráció: :
2012. May. 08.

Tárgy: Re: Soraya & Dan, Homoköböl Szer. Május 29, 2013 4:11 pm

to: Soraya Nem tudom biztosan, talán kicsit sikerül megnyugtatnom őt ezzel a csipkedéssel, nem azért, mert gondoltam, hogy valamelyikünk felébred tőle, vagy kiderül, hogy a magány által az elménk-kreálta álomképek vagyunk. Csak bennem volt, ahogy narfként mindig, hogy könnyíteni akarom a helyzetet azok számára, akikkel beszélek, hogy tudjunk tényleg felvetni valami értelmes témát, és ehhez nem árt egy kicsit lazítani azon a bizonyos gyeplőn. Én pedig a világért sem szeretnék úgy sétálgatni, vagy most már vacsorázni, hogy közben valamelyikünk kényelmetlenül érezze magát. - Reméltem- bólintok könnyed félvigyorral, akárhogy is, egy szimpatikus lánnyal vacsorázni mégis csak jobb lehet, mint egyedül, bár őszintén szólva egy ideje nem próbáltam, mert nem sikerültek valami túl jól a nőügyeim, nos, kábé soha. És való igaz, hogy nem ismerem Sorát még annyira, de lehet, hogy összebarátkozunk, és az is lehet, hogy tévedek, de szerintem abszolút nem színésznőnek teremtette az ég. Kicsit el is nevetem magam akkor, amikor látom, hogy próbál játszani kicsit. Aztán persze megint más jön, és visszatérünk egy komolyabb témára, ám nem látom jónak, hogy itt és most sárkányokról és vagy akár narfokról beszélgessünk, és még ha ő ennyire meg is bízik bennem, én jobbnak látom egyelőre nem pontosítani a kilétemet. Tudom, mi szokott ilyenkor következni egy átlagos beszélgetésben: fú, te biztos csaltál a sportban a versenyeken, satöbbi, et cetera. Nem, nem szeretném, ha Sora ezt hinné rólam, bár titokban valószínűnek tartom, hogy ilyesmi nem is történne meg. - Akkor a legmegértőbb ember most elvisz kajálni egyet. A parton van egy pizzázó, lehet elvitelre is kapni pizzát. Séta közben enni egyes nemzetek szerint bunkóság, de nem nekem. Szóval ha benne vagy, ez lenne a további program- vetem fel javaslatként, és várom a válaszát, közben újra elindulok a mondott irányba, végig a parton, ki a betonút felé.

About...
Ajánlott tartalom

Tárgy: Re: Soraya & Dan, Homoköböl

Soraya & Dan, Homoköböl

1 / 2 oldal	Ugrás a következő oldalra : 1, 2

Soraya & Dan, Homoköböl

Soraya & Dan, Homoköböl

Similar topics

Similar topics