Sétálgatni támadt kedvem s tökéletes helyszínnek véltem a Rózsakertet.Olyan megnyugtató kavicsos talajon,gyönyörű rózsák közt ,madár csicsergéssel körülvéve sétálni.Legutóbb nem is tudom mikor volt erre példa. Becky is szerette a rózsát,minden évfordulónkon vittem neki egy csokorral.ok szép s közös emlék maradt meg nekem róla.Miket soha nem feledek.Érdeke dolgot veszek észre,mintha....mintha vámpír lenne a közelben.Már a növények nyugalmát sem tisztelik,hihetetlen.De bosszantó is egyben.Mindig viselek magamnál egy kissebb táskát melyben tartom féltve őrzött fegyvereim,eszközeim.Ki tudja?Olyan esetekre is,mint amikor sétálnék egy Rózsakertben s megzavar egy kis dög.Szemem keresi őt,de nem találja.Hirtelen mozgása összezavar.Majd furcsa lépteket tesz egy lány irányába .Meg van a mocsok.Nem szeretnék nagyon feltűnősködni,de szerintem már tudja ki vagyok,vagyis mi.Hát követni kezdem őket.Érdekes mert nem túl nyomulós tipus,szerintem megéhezett és gondolta,hogy bekap egy uzsit itt a Rózsakertben.Megszólította a lányt,aki nem tűnik valami erősnek a vámpírral szemben.Beszélgetésbe kezdenek.Furcsán ér a lányhoz.Ahogy tekintetemmel figyelem őket,észre sem vettem,hogy más senki sincs a kertben.Csak 3-an maradtunk
Tökélete alkalom kajolni.Mikor már nagyon feltűnően közeledik a lányhoz,oda futok hozzájuk s így szólok a lányhoz:
-Szia,1000 éve nem láttalak.
Két puszit adva arcára ölelem át s húzom el a vámpírtól.Ő nem érti mi van,ezt látszik rajta.A vámpír már vette a lapot. Mikor elakartam vinni a lány vinni a közeléből rám támadt.Felhajtva farmerom cipőmből húztam ki egy karót s döftem vele szíven.Mindig tartogatok meglepetést,szükség esetére.
Felálltam nagy nehezen a lányhoz léptem s így szóltam:
-Mindent megmagyarázok.

Pár percnyi csend nyomta a levegőt. Felállta lassan és lesepertem magam,majd a lány mellé ültem. Óvatosan rá néztem és a kezem nyújtottam.
-Egyébként Dean vagyok.-Te,kivagy?
Kicsit furcsa módja az iménti a megismerkedésnek,de nem tudtam jobban megóvni.A francba is .....vadász vagyok ez a dolgom akár milyen "hülyének" is néznek.Ha megmagyarázom akkor...akkor is...Valahogy bele kell kezdenem.A kert soha nem záródik be szóval itt ülhetünk .Remélem nem kapott sokkot.Basszus ,nem így akartam.Na jó!
-Figyelj mindent elmondok,de nagyon figyelj és kérlek ne nézz hülyének s rohanj a rendőrségre! Rendben?
Mélyen gondolkozok azon,hogy kezdjek bele ,hogy ne kapjon sokkot.
-Ez az izé,akivel itt beszélgettél és akit én megöltem nem ember.Ő egy teljesen másik lé ny.Egy ,egy vámpír.Nyugi,nem vagyok megkattanva csak a valóigazságot mondom.Én például vadász vagyok,nekem az a dolgom,hogy kinyírjam az ilyen fajta lényeket.Meg,hogy másokat megvédjek.Szóval nyugi,nem bántalak.
Ahogy elnézem,fel sem fogta még.Hagyok neki még időt.Ez az utolsó 1 mondat gondolta:"Hagyok neki még időt".....Ugyan ezt mondtam Becky-ről is.Amikor szerelmet vallottam neki és még nem tudta mi tévő legyen és ,hogy reagáljon.Hiányoznak azok a szép évek,hónapok,napok,órák,percek,hetek...Minden hiányzik aminél ő ott volt.Ki tudja?Ha az a mocsok nem öli őt meg akkor még most is egymás szerelmét kóstolgathatnánk.Magabiztos mozdulatokkal leveszem a lányról a szemét pulcsiját.
-Ne szívja el tőlünk az oxigént.

Érzem rajta a félelem és a merevség ronda bűzét. Persze neki nagyon finom illata van,félre érés ne essék....Nyugodtan hagyom , hogy a gondolatoktó zajos kis fejét rám hajtsa. Nincs benne semmi rossz. Látszik,hogy még nem volt doga vámpírral a kicsikének. Még nem tudja a vámpírok alapvető és mocskos próbálkozásait. Kedves,aranyos de egyben gyilkos fenevad.
-Az lehet,hogy kedves volt de nem azért mert nagyon kedvelt. Szimplán csak a kis véredre pályázott.
Sok döggel volt már dolgom és nem értem,hogy az emberek miért hiszik vagy látják őket aranyosnak?. Szerintem semmi aranyos nincs bennük , sőt: Én már a szimpla látványától is irtózom. Olyan nyomasztóak . De lehet , hogy csak a vadász énem szól belőlem. Az , hogy hogyan is létezhetnek az életben is , nem is tudom,hogy magyarázhatnám el neki a legegyszerűbben.
-Ezek mindenhol ott vannak, csak arra összpontosítanak,hogy táplálkozni tudjanak. Undorító...
Viszem le a hangom majd fejemet elfordítom. Ezek még a rózsákat sem tisztelik. Elrontják a finom illatot a kertben. Az ember már sétálni sem jöhet e úgy,hogy ne találkozna ilyen kis férgekkel.
-Csak sétálni indutam és amikor megláttam , éreztem rajta a negatív erőt. Onnantól kezdve beindult bennem a vadász ösztön. Csak arra tudtam koncentrálni,hogy meg menekítselek tőle. Sikerült is...Ahogy akartam.
Kis mosolyt dobok a lány irányába . De szerintem jobb lenne ha ezt a beszélgetést nem itt folytatnánk. Talán még jöhet pár fene vad és nem szívesen teszem ki Caroine-t ilyen veszélyeknek.
-Tudod mit? Inkább menjünk és igyunk meg valamit..Jobb lesz.
Megfogom a lány kezét és magam után irányítom. Lassú léptekkel a kijárat felé haladunk.
-És te,miért jöttél ki?